Kezdetét vette a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) az a per, amelyet a csendes-óceáni Marshall-szigetek indított a világ három atomhatalma ellen a nukleáris leszereléssel kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeik be nem tartása miatt.
A csendes-óceáni szigetország mind a 9 atomfegyverrel bevallottan vagy gyaníthatóan rendelkező állam ellen keresetet nyújtott be, ám az Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína, Izrael és Észak-Korea elutasította, hogy részt vegyen az eljárásában. Az előzetes meghallgatások így most arra összpontosítanak, hogy a hágai testület elfogadhatja-e az India, Pakisztán és Nagy-Britannia ellen benyújtott kereseteket, amelyekben a parányi szigetország a világ atomfegyverkészletének felszámolását célzó tárgyalások újrakezdését sürgeti az alperesektől. Hetekbe vagy akár hónapokba is telhet, mire kiderül, folytatódhat-e a per, amely egyébként India jogi képviselőinek előzetes meghallgatásával vette kezdetét.
“Szégyen, hogy a másik hat nukleáris hatalom úgy döntött, hogy nekik nem szükséges reagálni” – mondta Phon van den Biesen, a szigetország egyik jogi képviselője. A Marshall-szigetek egyik minisztere, Tony deBrum elmondta, hogy 9 éves kisfiúként nagyapjával horgásztak, amikor tőlük mintegy 300 kilométerre az Egyesült Államok végrehajtotta hazájában az egyik nukleáris kísérletet. “Az egész ég vérvörös lett” – mondta a bíróknak, hozzátéve, hogy az ország néhány szigete eltűnt a térképről a tesztek következtében.
Az országban, amelynek alig hetvenezer lakosa van, és harminc évvel ezelőttig amerikai protektorátus volt, 1958-ig 67 kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, melyek tartós egészségügyi és környezeti károkat okoztak. A Marshall-szigetek szerint az atomhatalmak jogilag kötelesek lennének tárgyalni a nukleáris lefegyverzésről, ám ehelyett például India éppen atomfegyver-arzenáljának mennyiségi és minőségi fejlesztésén dolgozik.
Nem először kérik fel a hágai testületet arra, hogy döntsön az atomfegyverek ügyében. Egy 1996-os véleményében a bíróság kimondta, hogy az atomfegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés általában véve szembemegy a háborús és a humanitárius joggal, ugyanakkor a testület megjegyezte azt is, hogy nem tud egyértelműen határozni abban a kérdésben, hogy jogos-e a nukleáris fegyver használata vagy az azzal való fenyegetőzés akkor, ha az állam tényleges túlélése forog kockán.
