Néhány északi országban, mint például Norvégiában az energia felét szemétégetésből nyerik. A szemétégetők annyira hatékonyan működnek, hogy a város kénytelen szemetet importálni például Svédországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból. A tengeri transzport ugyanis olcsó, így aztán ezer tonna-szám érkezik a szemét a norvég fővárosba. Az észak-európai mentalitás, az újrahasznosítás, a jövőbelátás mostanra ugyanis azt eredményezte, hogy Oslóban a központi fűtés, például az iskoláké, mind-mind szemétégetésen alapszik.
Az észak-európaiak „szemétből energiát” programnak hívják azt a fejlesztést, amely vészes hiányhelyzetet okozott. A svéd, a norvég és a finn szemétégető és energiaellátó rendszer évi 700 millió tonna szemetet képes elégetni, miközben ennek a három országnak a lakossága együttvéve is „csak” 150 millió tonna szemetet termel.
A skandináv országokban szigorúan veszik a szelektív hulladékgyűjtést, a különböző hulladékot különböző színű zsákokba gyűjtik. A hulladékégetők optikai érzékelőkkel állapítják meg a zsákok színéből, hogy milyen jellegű a hulladék és ez alapján osztja szét. A szemét nagy részét elégetik.
A hatékonyságra jellemző, hogy míg például az Egyesült Államokban a szemét 34 százaléka kerül szeméttelepekre, Svédországban alig négy százalék. Nem ez az első alkalom, hogy egy ország szemétimportra szorul, tavaly Svédország került ebbe a helyzetre, 800 ezer tonna szemetet importáltak más országoktól.
