Az eldobált üvegpalackok menthetik meg a kihalástól a foltos kézhalat (Brachionichthys hirsutus) ausztrál kutatók szerint. Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) által készített tanulmány szerint a tasmaniai Derwent folyó medrében eldobált palackoknak kulcsszerepük lehet a halfaj megőrzésében. A foltos kézhal, amely emberi kézre emlékeztető uszonyain “sétál” a tengerfenéken, volt az első súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított tengeri élőlény a világon.

A szervezet kutatója, Tim Lynch elmondta, az eldobált üvegek ideális helynek bizonyultak a halfaj szaporodásához, miután az erre alkalmas természetes helyeket elpusztította az emberi tevékenység, vagy az olyan kártékony fajok, mint a tengeri csillag. “A tengeri csillagok nem tudnak mit kezdeni az üvegpalackokkal, amikben gyakran bukkanunk rejtőzködő foltos kézhalakra” – mondta a kutató az ausztrál médiának, aki szerint a mesterséges élőhelyek, mint az üvegpalackok, fontos részei lehetnek a természetvédelmi törekvéseknek a jövőben.

A CSIRO egy állatkerteket tömörítő szervezettel közösen 63 ezer dollárt (12,8 millió forintot) költött arra, hogy műanyag karókat helyezzenek el a ritka élőlények számára, amelyekre le tudják rakni ikráikat. A nőstény kézhalak általában 200 ikrát raknak le, amelyekkel egészen az utódok kikeléséig törődnek. Emellett szeretnének egy kisebb kézhal-populációt befogni és Melbourne-i, valamint hobarti akváriumokban népszerűsíteni. Tim Lynch szerint az emberek közül alig valaki láthatott eddig foltos kézhalat. “Nem kellene ritka halnak lennie, régebben nagyon elterjedt volt” – fűzte hozzá.
