Yik Keat Lee fotográfus lenyűgöző képeken örökíti meg hazáját, a folyton nyüzsgő Szingapúrt, mely mára a világ egyik leggazdagabb államává nőtte ki magát. Most az elmúlt 3 évben készítette fotóiból láthatunk néhányat.
Szingapúr Délkelet-Ázsiában, az Egyenlítőtől alig 137 km-rel északra fekszik. Az állam nevét a szanszkrit “simha”, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit “pura”, azaz város szavakból kapta. A 63 szigetből álló ország fő szigetét északról Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 aprócska sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Területe 716 km², a tengertől elhódított földekkel növekszik. Lakossága 4,5 millió fő, s ezzel népsűrűsége a világon az egyik legnagyobb. Etnikailag a népesség háromnegyede kínai, közel 14%-a maláj (őslakos), 9%-a indiai.
A kis szigetállam az elmúlt évtizedekben rohamtempóban fejlődött. Történelme során területe több birodalomhoz is tartozott. A XIX. század elején még nem volt egyéb egy maláj halászfalunál, a XIX. és a XX. század nagyobb részében brit gyarmat volt, s 1965-ben lett független állam. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt.
Szingapúr Ázsia legfontosabb ipari központja: kikötőjének forgalma első a világon. A világ negyedik legfontosabb pénzügyi központja, és a harmadik legfontosabb az olajfinomítás területén. A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ harmadik legversenyképesebb országa, emellett az Economist életminőségi indexe szerint Szingapúr Ázsiában az első, míg a világon a tizenegyedik helyen áll. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján Szingapúr az egyik legkevésbé korrupt ország a világon. Az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki megszegi a szabályokat. Vélhetően a nagy szigor miatt, a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt.
Szingapúr lényegében városállam. A városközpont a fő sziget déli partján terül el. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt, szemben a mai 716,1 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt meg sok az eredeti növénytakaróból. Ennek kárpótlásaként hozták létre a hatalmas parkokat, valamint az állat- és növénykertjét, amely az egyik legnagyobb és legkülönlegesebb világon, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, az átlagos évi csapadékmennyiség 2300–2400 mm. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor főként az európainak nehéz megküzdeniük a magas páratartalommal.
Fotók: Yik Keat Lee/Instagram
És végül két látványos videó a a folyton nyüzsgő Oroszlánvárosról:
