Egy dániai múzeumban őrzött szokatlan alakú cetkoponyán végzett DNS-elemzésnek köszönhetően először találtak bizonyítékot kutatók az arktiszi vizek két fenséges teremtménye, a narvál és a beluga kereszteződésére. A különös tengeri emlőst még az 1980-as években ejtették el Grönland nyugati részén. Az állat koponyája 1990-ben került a kutatókhoz, akik rögtön előálltak az elmélettel, amely szerint a különös teremtmény a tengerek egyszarvújaként ismert narvál, valamint a tengerek kanárijaként emlegetett beluga hibridje lehet – írja a Newscientist.com.
Dán és kanadai szakemberek a génszekvenálás technológiáját alkalmazva most megerősítették, hogy az állat 54 százalékban beluga és 46 százalékban narvál. Az eredmények szerint egy elsőgenerációs hím hibridről van szó. A narválok és a belugák egyaránt a narválfélék vagy fehérdelfinfélék (Monodontidae) családjába tartozó fajok. Különböző állatfajok egyedei azonban ritkán párosodnak egymással.
A Dániai Természettudományi Múzeum munkatársa, Eline Lorenzen szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy alig maradt kivonható DNS a koponyában. “Ma már azonban léteznek olyan módszerek, amelyek lehetővé teszik a rendkívül kis mennyiségű adattal való dolgozást” – tette hozzá a szakember.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott hibrid nem rendelkezett a narválok sajátos agyarával és fogainak elrendezése is eltért a szüleiétől. Az állatot elejtő halász elmondása szerint a teremtmény szürke színű volt, uszonya a belugákéhoz, farokúszója a narválokéhoz hasonlított. A koponyában azonosított szén- és nitrogénkoncentráció azt jelzi, hogy a hibrid mással táplálkozott, mint a szülei, és a tengerfenék közelében keresett élelmet.
Lorenzen szerint gyakorlatilag semmit nem tudni a narválok és a belugák párzási szokásairól. A szakember szerint a hibrid “talán egyszeri eset volt”, ugyanakkor annak valószínűsége, hogy egy halász pont megtalálja ezt az egyetlen példányt és annak koponyája egy múzeumhoz kerül, olyan kicsi, hogy talán mégiscsak több hibrid élhet odakint.
