Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát – számolt be róla a BBC híroldala. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg “kimondani” néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. “Szókincsét” a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név.
A delfinek – a Homo sapiensen kívül – az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. “Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá” – mondta Josep Call, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyú delfinek képesek-e utánzással megtanulni új hangzókat. Egy Wikie nevű nőstény viselkedését tanulmányozták az antibes-i Marineland Aquariumban. Szavakat tanítottak neki, amelyeket az orrnyílásán fújva ejtett ki. Felvételeken hallani, amint rikoltó vagy élesen sípoló hangokkal utánozza többek között az angol számneveket.
A kardszárnyú delfinek csoportban élnek, egyedülálló hangadásukról ismerik fel egymást. A tudósok úgy vélik, a nyílt tengeren élők megtanulják egymás hangját utánozni. “A vizsgált delfin, Wikie, fogságban képes volt megtanulni más, szabadon élő kardszárnyúak hangját úgy, hogy utánozta őket, tehát valószínű, hogy a tengeren is tudnak egymás nyelvén beszélni, valamint ez azt is megmagyarázza, hogyan alakul ki az egy-egy állatra jellemző vokalizáció” – mondta Call.
A hangok utánzása az emberi beszélt nyelvre jellemző, állatok közt meglepően ritka. A delfinek és a belugák (fehér delfin) ritkaságszámba menő tulajdonsága, hogy utánozni tudják a fajtársak és más fajok hangját. A madarak közül a papagájok és néhány varjúfaj képes emberi beszédet imitálni. Wikie úgy adta ki az emberi beszédre emlékeztető hangokat, hogy közben az orrnyílása kint volt a vízből. Ha a víz alatt “beszélt” volna, talán egészen másképp hangzott volna. Mivel egyetlen állatot figyeltek meg, nem tudni, vajon a többi kardszárnyú is ilyen jó hangutánzó-e.
A kardszárnyúak (Orcinus orca) a legnagyobbak a delfinek közül, egyben a világ legerősebb csúcsragadozói közé is tartoznak. A tenger farkasainak is nevezik őket, halakon, teknősökön kívül más cetfélékre is vadásznak, a fókákat lerángatják akár a jégtáblákról is. A tanulmányról a Proceedings of the Royal Society of London B című brit tudományos lap számolt be.
Franciaország tavaly májusban tiltotta be a tengeri emlősök fogságban tartását és szaporítását, és megszigorította a már fogságban lévő cetfélék, köztük a gyilkos bálnaként vagy orkaként is ismert kardszárnyú delfin tartásának feltételeit. Az új jogszabály a törvény életbe lépésekor már fogságban lévő delfinekkel és bálnákkal tesz kivételt, szaporítani azonban ezeket sem szabad.
A törvény értelmében a már fogságban lévő tengeri emlősök medencéit legalább 150 százalékkal meg kell nagyobbítani, hogy az állatok távolságot tarthassanak a látogatóktól és a többi állattól, a medencék vizét pedig nem szabad klórral kezelni. A delfináriumoknak a medencebővítési munkákat három éven belül kell befejezniük. A látogatók nem érintkezhetnek közvetlenül a delfinekkel, és nem is úszkálhatnak olyan medencében, amelyben cetféle is tartózkodik.
