Az észak-koreai állami média közölte, hogy az ország sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával szerdán. Nem sokkal korábban a dél-koreai és a kínai földtani intézet is arról számolt be, hogy emberi tevékenység, feltételezhetően robbanás okozta földrengést észlelt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északkeleti részén. Az állami televízióban közölt bejelentés szerint az ország “teljes sikerrel” tesztelt egy “miniatürizált” hidrogénbombát, amivel “újabb szintre lépett nukleáris ereje”. Phenjan azt is leszögezte: továbbra is fejleszteni fogja nukleáris programját, hogy “megvédje magát az Egyesült Államok ellenséges lépéseitől”. A KCNA hivatalos hírügynökségen keresztül közzétett közlemény mindazonáltal azt állítja, hogy Észak-Korea “felelősségteljes nukleáris hatalomként” fog viselkedni, és csak akkor fogja bevetni nukleáris fegyvereit, ha megsértik szuverenitását. Megfigyelők meglepetésként értékelték a bejelentést.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december elején utalt rá, hogy a kelet-ázsiai kommunista diktatúrának hidrogénbombája is van, de ezt az Egyesült Államok és Dél-Korea, valamint független szakértők is kétkedve fogadták. Az atommaghasadás elvén alapuló atombombánál sokkalta pusztítóbb erejű a hidrogénbomba, amely a magfúzióval vált ki robbanást; ugyanakkor sokkal nehezebb is létrehozni egy ilyen fegyvert.
A phenjani rezsim rendszeresen tesz ellenőrizhetetlen kijelentéseket a nukleáris fegyverkezés terén elért képességeivel kapcsolatban. Egyebek közt azt állítja, hogy atomfegyvereivel képes elérni az Egyesült Államok területét, ezt azonban a szakértők többsége egyelőre kizártnak tartja. Mindazonáltal az ország 2006 és 2013 között már végrehajtott három kísérleti atombomba-robbantást, amelyek nyomán nemzetközi szankciók sorával kénytelen szembenézni. 2006-ban 3,7-es, 2009-ben 4,5-ös, 2013-ban pedig 4,9-es erősségű földmozgás követte az észak-koreai atomteszteket. Amerikai és kínai szakértők korábban úgy becsülték, hogy az ország 10-20 atomrobbanófejjel rendelkezhet. Elemzők szerint ha a szerdai bejelentés igaznak bizonyul, vélhetően újabb szankciókra számíthat a kommunista diktatúra.
Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára aláírja az észak-koreai hidrogénbomba-teszt végrehajtásának engedélyezéséről szóló rendeletet Phenjanban. (Forrás: MTI/EPA/KCNA/Yonhap)
Phenjan közlése előtt másfél órával térségbeli földtani intézetek arról adtak hírt, hogy a Richter-skála szerint 4,9 és 5,1 közötti erősségű földrengést észleltek a felszín alatt kis mélységben Észak-Korea északkeleti részén, nem messze Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. A földmozgást Dél-Korea, Kína és az Egyesült Államok földtani intézete, valamint az európai EMSC földrengéskutató intézet is észlelte. Phenjan nem sokkal a földmozgásról szóló hírek megjelenése után közölte, hogy közép-európai idő szerint hajnali fél öt órakor “fontos bejelentést” fog tenni.
A kínai jelentések arról szóltak, hogy a rengés epicentruma a földfelszínhez viszonyítva “nulla kilométeres” mélységben, azaz közvetlenül a felszínen volt. Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor arról számolt be, hogy a földrengés epicentruma 10 kilométerrel a felszín alatt volt. A jelentések alapján a földrengés epicentruma 30-50 kilométerre volt Kildzsu városától, amelynek körzetében található a legfőbb észak-koreai nukleáris kísérleti központ is. Phenjan ezen a területen hajtotta végre korábbi atomrobbantásait.
Dél-koreai férfiak az észak-koreai állami televízió híradását hallgatják Szöulban 2016. január 6-án, miután Észak-Korea állítása szerint sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával. (Forrás: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)
Pak Gun Hje dél-koreai elnök nemzetbiztonsági kabinetjének rendkívüli ülése után bejelentette, hogy országa határozott lépéseket tesz további hasonló észak-koreai provokációk megakadályozására. A bombakísérlet változást hozhat az észak-koreai nukleáris program miatti nemzetközi helyzetben – tette hozzá. A dél-koreai hírszerzés szerint lehetséges, hogy az amit Észak-Korea felrobbantott, nem hidrogénbomba volt – jelentette a Yonhap hírügynökség. A szöuli külügyminisztérium leszögezte, hogy a robbantás a Phenjanra kivetett ENSZ-szankciók megsértésének minősül, amelyre nemzetközi választ kell adni. A dél-koreai hadsereg pedig azt jelentette be, hogy fokozzák Észak-Korea katonai lépéseinek megfigyelését a történtek miatt. A szöuli kormány közleményében úgy fogalmazott, mindent meg fog tenni, hogy északi szomszédja megfizessen a nukleáris kísérletért. Azt hangsúlyozta a szervezet, hogy Phenjan értesüléseik szerint sem az egyetlen szövetségesének számító Kínát, sem az Egyesült Államokat nem értesítette előre arról, hogy atomrobbantásra készülne.
Észak-Korea állítólagos hidrogénbomba-kísérlete ellentmond az atomfegyverek felszámolása céljának – írta szerdán a Hszinhua kínai hírügynökség, és figyelmeztetett, hogy “nemkívánatos és esztelen” minden olyan cselekedet, amely felborítja Északkelet-Ázsia stabilitását. A hírügynökség véleménynyilvánításai nem hivatalos kormányzati közlések, de tükrözik a hivatalos Peking álláspontját – jegyezte meg a Reuters hírügynökség. A pekingi külügyminisztérium, mint közölte, egyelőre nem sokat tud arról, hogy Észak-Korea valóban kipróbált-e egy miniatürizált hidrogénbombát, mindazonáltal leszögezte, hogy ha ez így van, akkor határozottan tiltakozik ellene.
A kép illusztráció! (Sedan földalatti nukleáris kísérlet, Nevada, 1994)
Japán is tiltakozik az észak-koreai állítólagos hidrogénbombateszt miatt, Tokió a helyzetről tárgyalna Washingtonnal, Moszkvával, Szöullal és Pekinggel – közölte a kormányszóvivő. “Ezt nem fogadhatjuk el, határozottan tiltakozunk ellene” – szögezte le Szuga Josihide. Abe Sindzó Japán kormányfő korábban közölte, hogy Tokió “határozott választ” fog adni az észak-koreai lépésre, amely veszélyt jelent a szigetország biztonságára nézve. A Japán térségbeli biztonságpolitikai jelenlétének erősítésére törekvő Abe leszögezte, hogy országa nem fogja eltűrni, hogy Phenjan nukleáris fegyvereket hozzon létre.
Az Egyesült Államokban a szakértők egyelőre még csak vizsgálják az észak-koreai hidrogénbomba-robbantásról tett bejelentést, John Kirby külügyi szóvivő ennek ellenére felszólította Észak-Koreát, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségei. Hasonló értelemben nyilatkozott a CBS televízióban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője, Ned Price. “Mi továbbra is megvédjük a térségben szövetségeseinket, köztük a Koreai Köztársaságot, és megfelelő módon megválaszoljuk Észak-Korea bármely provokációját” – mondta Price. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentését kétkedéssel kell fogadni – ezt már Bruce Bennett, a tekintélyes Rand Corporation kutatóintézet biztonságpolitikai elemzője mondta a CNN hírtelevízióban. Bennett szerint Észak-Koreának “láthatóan komoly nehézségei voltak a maghasadásos fegyver alapvető kezelésével is, ez pedig azt jelenti, hogy – hacsak nem kaptak külső segítséget -, aligha voltak képesek hidrogénbombát tesztelni”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan összeül amiatt, hogy Észak-Korea saját közlése szerint sikeres tesztet hajtott végre egy hidrogénbombával – jelentette helyi idő szerint kedden késő este a CNN hírtelevízió két, neve elhallgatását kérő diplomatára hivatkozva. A világszervezet még nem adott ki erről közleményt.
