Az Alpok vonulatai évente átlagosan fél milliméterrel sodródnak északabbra és 1,8 milliméterrel nőnek – írják az Earth System Science Data című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányukban német kutatók.
A Német Geodéziai Kutatóintézet munkatársai a lánchegység német, osztrák, szlovén, olasz, francia és svájci területén lévő több mint 300 GPS-antenna mérési adatait elemezték. Tizenkét éve minden állomás 15 másodpercenként meghatározza pozícióját.
“Az adattömeg a geodézia aranybányája. Segítségével pontosan megmérhetjük a Föld felszínét, felismerhetjük a változásokat” – mondta Florian Seitz, a tanulmány társszerzője.
Most először szemléltették számítógépes modellel a teljes alpesi térség dinamikáját. A modell mind a hegység nagy mozgásainak irányát, mind a regionális sajátosságokat feltárja, többek között megmutatja, hogy az Alpok egyes részei akár évi 1,3 millimétert is “megtesznek” északkeleti irányba. Dél- és Kelet-Tirolban ez a mozgás egy keleti irányú rotációval találkozik, a két ellentétes erő itt összenyomja a hegységet.
Az emelkedés sem egyenletes mindenütt: a Nyugati-Alpok déli részén kisebb mértékű, a Középső-Alpokban, az osztrák-svájci-olasz határ környékén a legnagyobb, több mint két milliméter évente. A mozgások a magashegység képződésének következményei, a kutatók hangsúlyozták: az Alpok kialakulása mintegy 200 millió évvel ezelőtt kezdődött és a mai napig is tart.