Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott a Homo naledi, az ember távoli, ősi “unokatestvére” – derült ki a tudományos szenzációt jelentő dél-afrikai leletegyüttes új elemzéséből, mely a kéz- és lábcsontokkal foglalkozott. A kéz olyan modern jegyeket is hordoz, melyek csak a késői homofajokra, köztük a modern emberre és kihalt rokonára, a neandervölgyi emberre voltak jellemzők. A mai ember kézcsontjainak és -izmainak felépítése igen összetett, pontos mozdulatokat tesz lehetővé, a tenyérrel szembe forduló hüvelykujjat a többi ujjal összecsípve nagy erővel képes fogni. A viszonylag rövid hüvelykujjú mai majmoknak ez sokkal nehezebb feladat.
A Homo naledi kézcsontjai arra utalnak, hogy valószínűleg rendelkezett ilyen képességgel. “Azokat a jellegzetességeket, amelyeket mindenekelőtt a csuklón láthatunk, csak a neandervölgyi és a modern embernél találtuk meg eddig. Ezek az eszközhasználatra utalnak, mivel a szerszámok, főként az összetett eszközök készítése és folyamatos használata változtatja meg a végtagok alakját” – mondta el Tracy Kivell, a Kenti Egyetem munkatársa a BBC News kérdésére.
A Johannesburg melletti Cradle of Humankind nevű, világörökségi listán szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjában idén talált csontleletek mellett nem bukkantak fel szerszámok, bár a barlangnak csak kis részét tárták fel eddig. Nagyjából 15 egyed majdnem 150 csontját találták meg, köztük egy felnőtt szinte teljes jobb kezét, csak a csukló külső “bütyke” hiányzik. A Witwatersrand Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a barlangtalaj rétegeinek feltárásakor pontosan dokumentálta a csontok pontos elhelyezkedését. “Semmi sem mozdíthatta el a maradványokat, miután az egyedek holttestei ide kerültek. Víz sem folyhatott be, az apró ujjcercek lettek volna az elsők, amelyeket elsodort volna” – vélte Kivell.
A 107 lábcsont között egy jó állapotban fennmaradt felnőtt jobb lábat is találtak. Formája a kézhez hasonlóan leginkább a modern emberére emlékeztet, vagyis a naledi igen jól járhatott a földön két lábon. A lábujjak azonban különböznek a modern emberétől és a boltozat is alacsonyabb. “Úgy képzeljük, napközben leginkább a talajon járt, de a ragadozók elől a fán rejtőzhetett el, vagyis sokkal többet járt két lábon” – fogalmazott William Harcourt-Smith, a Lehman College és az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója.
A Homo naledi egyik nagy rejtélye továbbra is a kora, ennek meghatározásán még dolgoznak. Testének jellegzetességei, többek között mellkasa és válla formája alapján a tudósok feltételezik, hogy a homo evolúciós családfájának alapjainál helyezkedhet el – írták a Nature Communications aktuális számában megjelent tanulmányukban.
