A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. Évente 570 ezer tonna műanyag jut a tengerbe, ami egyenlő percenként 33 800 darab műanyagpalackkal a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint. A legszennyezettebb térségek között vannak olyan közkedvelt turisztikai célpontok, mint a délkelet-törökországi Cilicia tartomány tengerpartja, Barcelona, Marseilles, Tel-Aviv vagy Velence.
A WWF szerint a Földközi-tenger legszennyezettebb térsége Cilicia, kilométerenként 31,3 kilogramm műanyaghulladékkal. Barcelona térségében 26,1, Tel-Avivnál 21, Velence térségében a Pó folyó deltájánál 18,2, a spanyolországi Valenciánál 12,9, az egyiptomi Alexandriánál 12,7, az algériai főváros, Algír térségében 12,2, a marseille-i öbölben 9,4, a törökországi Izmirnél 7,2 kilogramm műanyag szennyezi kilométerenként a tenger vizét.
A mikroműanyag koncentrációja a Földközi-tengerben majdnem négyszer magasabb, mint a világ más részein. A Földközi-tengerben lebegő és a strandokat szennyező hulladék 95 százaléka műanyag, amelynek többsége Törökországból, Spanyolországból, Olaszországból, Egyiptomból és Franciaországból jut a tenger vízébe – derül ki a jelentésből.
A műanyagtermékek több mint fele a gyártás után kevesebb, mint egy évvel a kukában landol. A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára. A Földközi-tenger menti vállalatok évente 38 millió tonna műanyagtárgyat gyártanak eladásra, de nem fedezik a túlzott hulladéktermelés költségeit. Ráadásul az új műanyag gyártása olcsó, ezért a cégek nem törekednek arra, hogy újrahasznosított műanyagot vagy más, alternatív anyagokat használjanak termékeikhez.
A kormányok és a helyi önkormányzatok hulladékuk 28%-át még mindig nem kezelik megfelelően. Amit pedig nem gyűjtenek be, az illegális hulladéklerakókba jut vagy egyszerűen kikerül a szabadba, így viszont egyenes út vezet a folyókba és végül a tengerbe. A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek.
A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30%-kal megnő a hulladék mennyisége.
Az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt drága, a térségben páran azonban jó példával járnak elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38%-át szelektíven gyűjtik, így azt képesek újrahasznosítani. A déli országok javarésze viszont a hulladék kevesebb, mint 10%-át hasznosítja újra.
A WWF szerint a probléma megoldására nemzetközi egyezményt kellene kötni a műanyaghulladék tengerbe kerülésének csökkentéséről és a tengervíz hulladékmentesítéséről. Valamennyi Földközi-tenger menti országnak ki kell terjesztenie az újrahasznosítást, be kell tiltania az egyszer használatos műanyagot, és fel kell hagynia a mikroműanyag alkalmazásával a kozmetikumokban és a mosószerekben 2025-ig. A műanyagiparnak pedig olyan termékeket kell fejlesztenie, amelyek újrahasznosíthatók, komposztálhatók, megújuló alapanyagokból és nem vegyipari termékekből készülnek.
„Minden második lélegzetvételt az óceánok biztosítanak, és az általunk kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik, ezért az egészséges tengerek jólétünk zálogai. Mindannyiunk felelőssége, hogy tengereinket megóvjuk” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát – ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek. Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. „Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban” – fejezte be Antal Alexa.
Cikkajánló: Az óceánok nyelik el a légkörbe kerülő szén-dioxid csaknem egyharmadát
