Dekódolták az óriáspandák “nyelvének” egy részét Szecsuan tartományi kutatók, ötéves munkájuk során fény derült az állatok kommunikációjának titkaira – számolt be a kínai média csengtui szakértők bejelentéséről. A tenyésztési és kutatóközpont 2010-ben kezdte rögzíteni a felnőtt és fiatal pandák közléseit különböző helyzetekben: evés, a bocsok babusgatása, meghitt együttlétek, valamint dühös összekapások alkalmával – közölte Csang Ho-min, az intézmény vezetője a Hszinhua hírügynökséggel.
A szakemberek nagy mennyiségű hangadatot tároltak el a hozzájuk kapcsolódó cselekményekhez rendelve azokat, majd elemezték őket. Tizenhárom különböző hangkifejezés: búgás, bőgés, bégetés, brummogás és trillázás jelentését sikerült megfejteniük. Mint kiderült, a kis bocsok ritkán szólalnak meg, ha mégis, akkor leginkább azt mondogatják, hogy gi-gi, ami azt jelenti, hogy “éhes vagyok”. Elégedetlenségüket vao-vaó, ennek ellenkezőjét pedig a ku-ku hangok kiadásával tudatják. A többi hang és azok használatát már felnőtté válásuk időszakában sajátítják el. Amikor az anyapanda szinte madarakhoz hasonlóan csiripelni kezd, akkor kicsinyei iránti aggodalmát fejezi ki. Amikor ugatásszerű hangot hallat, közeledő idegen jövevényt igyekszik távol tartani.
Csang elmondta, hogy a kutatócsoport tagjai a hangok elemzése közben olykor szinte elbizonytalanodtak, hogy valójában panda, madár, kutya, vagy birka hangját hallják. A szakember kiemelte, kutatásaikat folytatják és olyan pandaszótár kiadását is fontolgatják, amely csúcstechnológiát alkalmazva hangfelismerést tesz lehetővé. Csang szerint a projekt kibővítésével hosszú távon elősegíthetik a vadon élő pandák védelmét. A legutóbbi – 2013-as – pandaszámlálás adatai szerint kevesebb mint kétezer panda él elsősorban Szecsuan és Senhszi tartomány bambuszerdeiben, míg fogságban 375-en vannak, közülük 200-an a csengtui kutatóközponthoz tartozó területeken.