Az óriáspanda elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. A WWF (World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap) már több nagyszabású kampányt is indított, hogy felhívják a figyelmet a veszélyeztetett fajra. A WWF még jelének is az óriáspandát választotta.
A WWF céljai közé tartozik a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés csökkentése és a fenntartható fejlődés elősegítése. A szervezet számára ezért kiemelten fontos olyan az olyan ökorégiók megőrzése, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek. Céljaik megvalósításához sokféle eszközt használnak, ezek közé tartozik a terepi aktivitás, a politikai érdekérvényesítés, különböző figyelemfelkeltő kampányok.
Most Paulo Grangeon francia művész segítségét kérték, hogy elkészítsék azt az 1600 papírpandát, melyek először Tajvanon tűntek fel, majd túrára indultak Ázsia és Európa legnagyobb városaiba. A papírpandák száma nem véletlen, mivel a WWF és a kínai kormányzat négyéves kutatása szerint 2004-ben a szabadban nagyjából 1600 példány élt. Egy 2006-os, az ürülék genetikai ujjlenyomatán alapuló vizsgálat kétszer annyi óriáspandát azonosított. Ez alapján Kínában akár a 3000-et is elérheti a vadonban élő óriáspandák száma, de ez a szám vitatott.
2006-ban már 40 óriáspanda-rezervátum volt Kínában, ami komoly előrelépés a 20 évvel korábbi 13-hoz képest. 2006 végén Kínában összesen 221 fogságban élő példányt jelentettek. Kínán kívüli állatkertekben mindössze 20 példány él. Fogságban csak ritkán sikerül szaporodniuk. 2006-ban sikerült először egy fogságban született óriáspandát a vadonba visszatelepíteni. Erre az állatot három évig készítették fel.
