Megkezdődött a talaj lefagyasztása a Fukusima-1 erőmű körül; a föld alatti jégfallal próbálják csökkenteni a talajvíz bejutását az erőmű erősen sugárszennyezett létesítményeibe, majd onnan kiszivárgását a tengerbe. Az atomipart felügyelő kormányhivatal (NRA) március végén adott engedélyt a munkálatok megkezdésére a fukusimai erőművet üzemeltető vállalatnak, a Tepcónak. A vállalat tájékoztatása szerint először az erőmű tenger felőli, keleti részén fagyasztják le a talajt, majd a nyugati, hegyvidék felé néző oldalán is. A Tepco azt tervezi, hogy mindössze három hónap alatt elvégzik a munka mintegy 95 százalékát, és ezután hozzáláthatnak a jégfal üzembe helyezéséhez az erőmű északi és déli szárnyán. Ha minden a terv szerint megy, novemberig elkészülnek mindennel.
Az előzetes munkálatok 2014 júniusában kezdődtek el. A Tepco 1550, függőlegesen a földbe süllyesztett csőből álló, másfél kilométer hosszú vezetékszert épített ki a létesítmény négy megrongálódott reaktorépülete köré. A harminc méter mélyre nyúló csőrendszerben hűtőanyagot áramoltatnak, lefagyasztják körülötte a talajt, megakadályozva, hogy a talajvíz bejusson a reaktorépületek alagsorába, illetve kiáramoljon onnan. A Tepco azzal számol, hogy a jégfal üzembe helyezésével, illetve más intézkedések megtételével körülbelül a nyolcadára, napi négyszázról ötven tonnára csökkentik az atomerőmű alatt áramló talajvíz mennyiségét.
A világon egyedülálló föld alatti jégfal kiépítéséhez a japán kormány csaknem 35 milliárd jennel (86 milliárd forint) járult hozzá. A probléma forrása, hogy a Tepco napi több száz tonna vizet fecskendez be a 2011 márciusában történt földrengésben és szökőárban megrongálódott reaktorokba, amelyek magja megolvadt, hűtőrendszere pedig tönkrement. A fűtőelemekkel érintkező, és a reaktorfal repedésein át az erőmű föld alatti helyiségeibe, illetve talajvíz-elvezető rendszerébe távozó, és eközben jelentős mértékű radioaktivitást felvevő vizet ezután kiszivattyúzzák, majd sugármentesítik. A helyzetet bonyolítja, hogy a környező hegyekből érkező talajvíz beszivárog a létesítmény föld alatti helyiségeibe, és keveredik az ott felgyülemlett, erősen sugárszennyezett vízzel, majd onnan egy része a tengerbe szivárog. Ez utóbbi problémára kínálhat megoldást a talaj lefagyasztása, de hogy mennyire hatékony ez a módszer, azt legkorábban másfél hónap múlva tudják majd kiértékelni.
Szuga Josihide japán kormányszóvivő azt mondta, hogy a kabinet nagy reményeket táplál a projekt sikere iránt, abban bízik, hogy rövid időn belül sikerül csökkenteni a talajvíz mennyiségét. Sok szakértő azonban kételkedik a megaprojekt sikerében, és maguk a jégfal kiötlői is azt mondják, hogy nehéz megjósolni az intézkedés hatékonyságát. Az NRA korábban arra az eshetőségre figyelmeztetett, hogy amennyiben jelentős mértékben csökken a jégfalon belül lévő talajvíz mennyisége a kívülről beszivárgó víz mennyiségének csökkenése miatt, könnyebben fog a talajba szivárogni az erőmű csarnokaiban felgyülemlett erősen sugárszennyezett víz. A Tepco közölte, hogy leállítja a talajfagyasztást vagy a víz pumpálását a megsérült reaktorok körüli kutakba, ha netán túl alacsony szintre ereszkedne a jégfalon belüli talajvíz mennyisége.
