Hatalmas, csaknem Föld-méretű vihart fedezett fel a Neptunuszon egy elsőéves csillagászhallgató. A viharrendszert egy olyan régióban, a Neptunusz egyenlítőjének közelében észlelték, ahol korábban egy felhőt sem láttak. Hossza mintegy 9000 kilométer – a gázbolygó átlójának egyharmada -, mintegy 30 szélességi és hosszúsági fokon ível át. A június 26. és július 2. közötti megfigyelési idő alatt folyamatosan fényesebbnek tűnt.
A megfigyelést Ned Molter, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának (UC Berkeley) csillagászhallgatója tette. A viharkomplexumot a bolygó egyenlítőjénél észlelte a hawaii W. M. Keck Ovszervatóriumból egy hajnali tesztmegfigyelés során. Molter ösztöndíjas hallgatóként hat hetet töltött az obszervatóriumban. Feladata az volt, hogy dolgozzon ki egy módszert a hajnali és alkonyati megfigyelések hatásosabbá tételére. A pirkadat és a szürkület a csillagászati megfigyelések szempontjából időpocsékolásnak számít, mert ekkor nem elég sötét az égbolt. Imke de Pater, a UC Berkeley csillagásza, Molter mentora szerint tanítványa elsőéves hallgató, korábban soha nem végzett megfigyelést.
Molter kiemelte: nagyon meglepő ilyen alacsony szélességi körön látni ilyen vihart. Normál esetben ez a terület nagyon csendes, felhőket általában csak a középső szélességi körökön látni. Ezért igazán különleges, hogy ekkora felhőt figyelhettek meg az egyenlítő környékén. A kutatók csodálkoznak, hogy a vihar képes egyben maradni ilyen sok szélességi körön át. A Neptunusz a Naprendszer legszelesebb bolygója – a különböző szélességi körökön különböző szelek fújnak -, a csillagászok ezért úgy vélik, az egész vihart egy erős örvény horgonyozza le. Az örvény közepében a felemelkedő gázok emelkedés közben lehűlnek. Ha a gáz hőmérséklete a cseppfolyósodási hőmérséklet alá esik, felhővé alakul. Ugyanilyen folyamat játszódik a Földön is, a Neptunusz felhőit azonban más anyag, metán alkotja.
Egy másik elmélet szerint a viharrendszer egy óriási konvektív felhő lehet. A konvekció során a gáz felemelkedik, mert melegebb, mint a környezete. A Föld légkörében ilyenek a zivatarfelhők (cumulonimbuss) és a gomolyfelhők (cumulus).
W.M. Keck Observatory, UC Berkeley, MTI
