A méltán népszerű bársonytalpú kedvencek elképesztő dolgokat képesek művelni, mindig azt teszik amihez nekik kedvük van és képesek egy pillanat alatt bajba keveredni, vagy épp a leglehetetlenebb helyekre is bepréselni magukat. A róluk készült vicces fotók is egyértelműen bizonyítják, hogy a macskák sajátos, semmi mással össze nem hasonlítható logikával vannak megáldva.
Az „anti-Nobelként” emlegetett Ig Nobel-díj fizikai kategóriájának tavalyi nyertese is a macskák vicces manővereit kutatta: Marc-Antoine Fardin tudományos módszerekkel közelítette meg a témát, s tanulmányával a verseny zsűrijét is sikerült meggyőznie. A Folyékonyak, vagy szilárdak a macskák? című kutatását a befőttesüvegekbe, dobozokba, tálakba vagy épp szatyrokba gyömöszölt macskákról készült fotók ihlették. Tanulmányában matematikai és reológiai módszerekkel, az úgynevezett Deborah-szám segítségével állapította meg, hogy ezek az állatok képesek a folyékony anyagokhoz hasonló tulajdonságokat felvenni, ráadásul a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.
Az elismerésnek egyébként nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza, hanem az, hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Az anti-Nobel ötletadója, Marc Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk. A harvardi díjátadó ceremóniát rendre valódi Nobel-díjasok részvétele színesíti, a díjazottak pedig a hagyományoknak megfelelően 10 billiós pénzjutalmat kapnak az értéktelen zimbabwei valutában.
