A portugáliai Madeira Nemzetközi Repülőtér 1984.júliusában nyitott meg Funchal közelében két 1600 méter hosszú kifutóval. A rövid kifutópálya még a legtapasztaltabb pilótáknak is megnehezítette a dolgát. A repülőteret körbevevő magas hegyek, valamint a közelben lévő óceán csak tovább bonyolítja a leszállást. A pilótáknak először a hegyek felett kell átvezetniük a repülőgépet, majd erősen jobbra kell vezetniük a gépet, hogy le tudjanak szállni. Az óceán felől érkező meleg levegő találkozik a hegyekből érkező hideg száraz levegővel, ami nagyon erős turbulenciát okoz.
1977. november 19-én a Boeing 727-es gépe túlfutott a madeirai Funchal Nemzetközi Repülőtér 24-es kifutópályáján. A heves eső és a rossz látási viszonyok miatt csak harmadszori próbálkozásra sikerült a repülőgépnek leszállnia. Mivel csak túl későn sikerült a gépnek földet érnie, túlfutottak az akkor még csak 1600 méter hosszú kifutópályán. A gép a közeli parthoz csapódott, kettétört és lángra gyulladt. A fedélzeten tartózkodó 164 személy közül 131 meghalt.
8 évvel a balesetet követően 200 méterrel hosszabbították meg a kifutópályát az óceán fölött, majd 2000-ben még tovább bővítették. A továbbépített részt 180 beton oszlopra építették, melyek 70 méter magasak. A kifutópálya hosszát a bővítések során majdnem duplájára növelték, ami azt jelenti, hogy a kifutó felét pillérek tartják.
Az egyedi bővítési munkának köszönhetően a Funchal repülőtér elnyerte a Kiemelkedő Szerkezetek Díját 2004-ben, amit az IABSE (International Association for Bridge and Structural Engineering) ítélt meg a repülőtérnek.