Alig három évtized alatt megháromszorozódott az elefántpopuláció a Namíbiában – közölte a dél-afrikai ország környezetvédelmi és turisztikai minisztériuma. Romeo Muyunda, a minisztérium illetékese, arról számolt be, hogy az innovatív megközelítésnek köszönhetően növekszik a vadon élő állatok populációja az országban. Példaként említette az elefántok számát, amely kevesebb mint 30 év alatt háromszorosára nőtt: míg 1990-ben 7500 egyedet tartottak számon az országban, mára több mint 22 ezret.
Az innovatív intézkedések között említette, hogy a fajmegőrzési program keretében a kormányzat különböző ösztönzésekkel bevonta a helyik lakosokat is a fajvédelembe. “Ha védik a vadvilágot, munkahely- és mezőgazdasági lehetőségeket teremtünk számukra. A jó vadgazdálkodás mellett ezek vezettek oda, hogy folyamatosan növekszik a vadállatok állománya különösen a védett területeken és a nemzeti parkokon kívül is” – tette hozzá.
Namíbiában él a világon a legtöbb keskenyszájú orrszarvú, valamint a legnagyobb gepárdpopuláció. Mindemellett jelentősnek számít a védett területeken élő oroszlánok száma is. Muyunda hangsúlyozta: olyan helyeken sikerült helyreállítani a vadvilágot, ahonnan már eltűntek az állatok az orvvadászat és a politikai instabilitás következtében.
Namíbia területén különleges tájak váltakoznak, ezért élővilága is igen sokszínű. Földrajzi szempontból négy régió különíthető el: egy hosszú és keskeny parti sivatag; a központi fennsík, ami néhol eléri a tengerszint feletti 2000 méteres magasságot; a keleti mélyföldek a Kalahári-sivataggal; Okavango és Caprivi csapadékos területei. Tengerpartja 1 572 kilométer hosszú, legmagasabb hegye a 2579 méter magas Brandberg.
Partvidékén mintegy 1300 km hosszan, 80–130 km szélességben Földünk egyik legkietlenebb sivataga, az ország nevét adó Namib-sivatag húzódik, amelynek létrejötte a hideg Bengeuela-áramlatnak köszönhető. A sivatagból meredeken emelkednek ki az 1200–1800 méter átlagmagasságú magasföldek, (Ovambo-fennsík, Damara-, Namaföld).
A Kalahári-sivatag Namíbia talán legismertebb földrajzi tája. Változatos élőhelyek találhatók itt a végletesen száraz homoksivatagtól olyan területekig, amelyek nem is férnek bele a sivatag fogalmába. Az egyik ilyen terület, az úgynevezett Succulent Karoo, 5000 növényfaj otthona, melyeknek majdnem a fele endemikus, a világ pozsgás növényeinek egyharmada itt él.
E termékenység és endemizmus oka, hogy a csapadékeloszlás aránylag stabil. Itt nincs visszatérő aszály. Bár ez is félsivatagos terület, télen elég eső esik ahhoz, hogy fenntartsa érdekes növénytársulását. A Kalaháriban, de Namíbia sok más részén is, elszigetelt hegyek sajátos mikroklímája élőhelyet biztosít olyan élőlényeknek, amelyek nem alkalmazkodtak a környező sivatag körülményeihez.
Namibia is definitely on my bucket list after watching this 🦁👌
Közzétette: UNILAD Adventure – 2017. június 1., csütörtök
Namíbia félsivatagi ország, ahol az aszályok gyakran ismétlődnek. A nyári nappali hőmérséklet elérheti akár a 42 Celsius fokot, miközben téli éjszakákon -5 fokra csökken. Növényvilágának 14 övezetét különítik el. Köztük a sivatagot, az erdős szavannákat, a tüskebokor-erdőket, törpebokros területeket és bokros szavannákat. Az országban több mint 120 fafajtát lehet megtalálni.
A nagy emlősök csoportjában megtaláljuk az elefántot, a zsiráfot, az orrszarvút és az olyan veszélyeztetett fajokat, mint a bivaly, a keskenyszájú orrszarvú, a gepárd, a vadkutya, az oroszlán, a víziantilop. A Dél-afrikai régióban ismert 887 madárfajból 620 megtalálható Namíbiában.
