A kanadai krátert drámai események alakították ki.
A kanadai Québec északi részén található hátborzongató, sziklás, néma táj Földünk drámai múltjáról mesél, az itt elhelyezkedő, híres kráter mellett azonban akkor is érdemes idelátogatni, ha az utazó a vad, érintetlen táj hangulatából szeretne megőrizni valamit, vagy épp egy őslakos indián falu életébe szeretne betekintést nyerni.
Ahol a föld megemelkedett
A Pingualuit-kráter – korábbi nevén Chubb-kráter – a Pingualuit Nemzeti Park területén fekszik. Az itt élő népek generációinak fontos spirituális jelentőséggel bír ez a hely. Saját elnevezésük a Pingualuitra Inuktitut, azaz, ahol a föld megemelkedik: ez a park 1,3 millió éves kráterére utal, mely akkor keletkezett, amikor egy óriási meteorit csapódott itt a földbe, négyszáz méter mély, valamint három és fél kilométer széles horpadást hozva létre. A kráter széle több mint 150 méter magasra emelkedik ki a végtelen tundrából, kisebb hegynek tűnik a távolból nézve. Ha valaki felkapaszkodik rá, cserébe elé tárul a valószínűtlenül kék vizű Pingualuk-tó, mely egy ezredév alatt alakult ki, az esőnek és a hóolvadéknak köszönhetően.
Egy igazi inuit falu
Az inuit falu, Kangiqsujuaq a Wakeham-öböl partján terül el, tíz kilométerre a Hudson-szorostól. Bár a hatszáz fős közösség a modern kor vívmányai közül sokat hasznosít – például van egy saját szövetkezeti szállodájuk, és ők működtetik a park központját és információs szolgáltatását is -, még őrzi hagyományait.
A férfiak rénszarvasra és fehér delfinre vadásznak, hogy feltöltsék a közösség élelmiszerraktárait, az asszonyok pedig kagylót gyűjtenek a vastag tengeri jégtakaró alól, és a dunnalúd tollából ruhát készítenek.
A lányok ma is megtanulják anyjuktól és nagyanyjuktól a katatjaqót, azaz a torokéneklést, mellyel a természet, a madarak és az állatok hangjait utánozzák.
Kalandoroknak való hely
Bár a park egész évben nyitva tart, a hosszabb nappalok és a kellemesebb időjárási viszonyok miatt június közepétől szeptember közepéig érdemes ide látogatni. Ha valaki kutyaszánnal vagy sítalpon szeretné felkeresni a krátert a Kangiqsujuaqból induló ösvényen, márciusban vagy áprilisban érdemes utaznia.
Kangiqsujuaq 1800 kilométerre északra fekszik Montrealtól, de rendszeres légi járatok indulnak ide Québecből, Montrealból és Ottawából. A tapasztalt túrázók általában szívesebben teszik meg gyalogosan a 88 kilométeres távot Kangiqsujuaqból a kráterig, de a legtöbb látogató általában repülővel érkezik a faluból a Laflamme-tóhoz, ahonnan 45 perces sétával érhető el a kráter.
