Múltbéli heves ütközésre utal az Oumuamua, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroida szertelen forgása a belfasti Queen’s Egyetem új kutatása szerint. Az októberben felfedezett, hosszúkás, szivar alakú űrobjektumról visszaverődő fényt vizsgálta meg a Wes Fraser vezette kutatócsoport, tanulmányukat a Nature Astronomy alapján idézte a BBC.
Az Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. A rejtélyes Oumuamua minden valószínűség szerint aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan, hossza 200 méternél is több. Az aszteroida a tudomány által ismert egyik “legnyúlánkabb” kozmikus objektum, s a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert kisbolygó.
A Queen’s Egyetem kutatói az objektum forgásának természetét tanulmányozták a róla visszaverődő fény változásán keresztül. Szinte azonnal megállapították, hogy sok kis aszteroidával ellentétben nem szabályosan, hanem össze-vissza forog. A BBC 4-es csatornájának vasárnapi adásában egy pingpongütővel illusztrálták a furcsa mozgást: Fraser először úgy dobta fel, hogy visszaesve egyenletes időközönként fordult egyet a tengelye körül. Amikor másképp dobta fel, szabálytalanul forogva esett le.
Az “űrszivar” kaotikus mozgásának legvalószínűbb magyarázata, hogy összeütközött egy másik objektummal valamikor a története során. Azt nem tudják, mikor ment végbe a karambol, de úgy vélik, az összevissza forgást még legalább egymilliárd éven át folytatja. A tudósok most további Oumuamua-szerű objektumokra vadásznak, melyekből tízezer is lehet áthaladóban Naprendszerünkön a Neptunusz pályáján belül.
Az Oumuamua hawaii nyelven azt jelenti, hogy “elsőként érkező távoli üzenet“. Az aszteroida jóval formálisabb neve az égitestek elnevezéséért felelős Nemzetközi Csillagászati Egyesület (IAU) által adott 1I/2017 U1. Az I az interstellar, azaz csillagközi jelzőre utal. Az Oumuamua az első objektum, amely nevében az I betűt viseli. A kozmikus betolakodót Rob Weryk, a Csillagászati Intézet munkatársa fedezte fel egy Mauin lévő csillagvizsgáló segítségével. Weryk és munkatársai észrevették, hogy az aszteroida rendkívül gyorsan halad – elég gyorsan ahhoz, hogy ellenálljon a Nap gravitációs erejének -, ráadásul egy nagyon excentrikus röppályán, amely kivezet a Naprendszerből.