A tengervíz melegedését jobban tűrő korallokat hoztak létre ausztrál kutatók a globális felmelegedés okozta pusztító korallfehéredés elleni harc jegyében. A korallzátonyok pusztulása világszerte felgyorsult az elmúlt években a klímaváltozással összefüggő korallfehéredés és más természeti jelenségek, valamint az emberi tevékenységekből fakadó problémák miatt. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, akkor a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Az ausztrál tengertudományi intézet (AIMS) kutatóinak most sikerült ellenállóbbá tenniük a virágállatokat a hőmérsékletemelkedés okozta korallfehéredéssel szemben azáltal, hogy fokozták a bennük élő mikroszkopikus algák hőtűrő képességét. A korallszövetből izolált mikroalgát laboratóriumi körülmények között kezdték tenyészteni, majd úgynevezett “irányított evolúciónak” vetették alá: négy év alatt egyre magasabb és magasabb hőmérsékletnek tették ki.
Az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) kutatója, Patrick Buerger szerint amikor a mikroalgák összekerültek a korall-lárvákkal, az “újonnan létrejött korall-alga szimbiózis az eredetihez képest sokkal ellenállóbb volt a meleggel szemben”. A szakemberek a Science Advances című folyóiratban publikálták eredményeiket.
A korallok nagyon érzékeny organizmusok, amelyeknek meghatározott hőmérsékletre van szükségük. Szimbiózisban élnek bizonyos egysejtű algákkal, ezektől nyerik színüket is. Ha növekszik a hőmérséklet, a korallok kilökik az algákat, ezzel színüket is elveszítik. Ha ez a helyzet túl sokáig áll fenn, a korallok teljesen elhalnak. A fehéredés oka a kutatók szerint elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése, de komoly kockázatot jelentenek a tengervízbe jutó mezőgazdasági és ipari szennyező anyagok, a part menti települések fejlesztése és az illegális halászat is.
A Nagy-korallzátony kulcsfontosságú szerepet játszik Ausztrália gazdaságának támogatásában, az egyedülálló természeti csoda egy korábbi kutatás eredménye szerint mintegy ötvenhat milliárd ausztrál dollárt ér. A Deloitte Access Economics tanácsadó cég jelentése szerint a világörökségi helyszínek közé tartozó korallzátony nagyjából 64 ezer ausztrálnak biztosít munkahelyet egyebek között a turisztikai szektorban.
A szakemberek gazdasági modellek révén számolták ki, hogy 29 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turisztikai, és 3,2 milliárd ausztrál dollárral a rekreációs szolgáltatásokból eredő bevételeihez, illetve “nem közvetlen” módon további 23,8 milliárd ausztrál dollárt generál. Az eredményeket hat hónapnyi tudományos és gazdasági vizsgálatokra, valamint egy 11 ország több mint 1500 lakójának bevonásával készített felmérésre alapozták.
