meglévő életszínvonalunkat? Ez különösen nehéz kérdés az emberiség azon fázisában, amikor a népesség elképesztő mértékben nő és egyre több nő a környezetterhelés. Ráadásul az elmúlt években különösen fontos lett a csomagszállítás, itt több szintű terheléssel kell számolnunk. Egyrészt a szállításból fakadó károsanyag-kibocsátás mértékével, másrészt a csomagolóanyagok előállításának környezetre kifejtett hatásával.
A papírt általában a könyvekkel, iratokkal azonosítják, pedig a papírfelhasználás 41%-a ma már a csomagoláshoz köthető. A papír még mindig a hulladék legnagyobb összetevője, a szeméttelepek összetételének 40%-a papírból van. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a papírgyártás felelős a kivágott fák kb. 35%-áért és a világ gazdasági össztermékének 1,2%-át adja, láthatjuk, hogy milyen fontos kérdés a papír újrahasznosítása!
Szerencsére a papírdobozt is elő lehet állítani környezettudatosan. De hogyan?
Először is lássuk, hogyan állítják elő a papírt!
A papír növényi rostokból készül, ezeket fából vagy más növényből (pl. nád, kender, gyapot, len, búzaszalma) nyerik ki. Első lépésként kérgező géppel lehántják a fa kérgét, így elkerülhető a fölösleges színező anyag jelenléte a gyártás során. Ezután megpróbálják a cellulózon kívül a többi növényi anyagot eltávolítani különböző kémiai folyamatok segítségével.
Az így létrejövő cellulózt fehéríteni kell, korábban klórral, ma már inkább hidrogén-peroxiddal végzik a fehérítést, a folyamat során szennyvíz keletkezik. A papír előállításának következő fázisában ezt az alapot töltőanyagokkal, enyvezőanyagokkal, színezőanyagokkal keverik össze, majd következik a víztelenítés, a szárítás és a hengerelés. Régen rongytartalmú papírpépből fakeretre feszített szitával, kézi merítéssel készítették a valódi merített papírt. A szélső rostok helyenként a fakerethez tapadtak, amiről aztán szakadozottan váltak le, ettől lett rojtos a széle.
A papírgyártásnak ezt a módját az elsődleges rostokból készített termékeknél alkalmazzák. Van azonban egy másik, környezettudatosabb megoldás, amikor a már elkészített, használt papírból készítünk újrapapírt. Ezeket nevezik másodlagos rostokból készült papírtermékeknek.
Papírdoboz újrahasznosított papírból vagy másodlagos rostokból!
Szerencsére évek óta zajlik a szelektív hulladékgyűjtés, az így összeszedett papírhulladékból a következőképpen állíthatjuk elő a papírt. Miután a gyűjtőedényekből megérkezik a papír, gépi és kézi módszerrel válogatják szét, ezután pedig fajták szerint bálázzák. Ezután kétféle módszerrel lehet újrahasznosítani: az első verzióval pépesítik a papírt vagyis vízbe áztatják, ezzel rostjaira bontják. Ezt követi a tisztítási folyamat, eltávolítják a pépből az idegen anyagokat és a festékanyagot. Ezt követően ugyanaz az eljárás vár a másodlagos rostokból készített papírra, mint az elsődleges esetében. A másik módszer az újrahasznosításra,. hogy a bebálázott papírt ledarálják, majd magas hőmérsékleten összetömörítik. Ezzel a módszerrel készülnek többek között az üdítős és tejes dobozok.
És mennyivel környezetkímélőbb az újrahasznosított papír?
Egy tonna szűzpapír (vagyis elsődleges rostokból készített papír) előállításához 417 köbméter vízre, 1700 kilogramm fára és 717 kWh energiára van szükségünk. Újrahasznosított papír esetén egy tonnához elég 100 köbméter víz, 1150 kilogramm papír és 300 kWh energia. Nem mindegy!
Ezenkívül a begyűjtött, újrahasznosított papír előállításához nincs szükség klór, kén, mészkő felhasználására, vagyis csökkentjük a környezetszennyező anyagok használatát. Az újrahasznosítással ráadásul azt is megakadályozhatjuk, hogy hulladékégetőben égessék el a papírt, vagyis jelentősen csökkentjük a levegőbe jutó károsanyag mennyiségét.
Nézzünk még néhány adatot: egy tonna papír újrahasznosításával tizenhét fát mentünk meg, megtakarítunk 2,3 köbméter helyet a szeméttelepen és 320 liter olaj, továbbá 4100 kWh villamosenergia megtakarítását jelenti. Becslések szerint egy tonna újságpapír újrahasznosítása kb. 4000 kWh (14 GJ) áramot spórol meg. Ez elegendő egy három hálószobás európai ház egyéves ellátására.
Az sem mindegy, hogy milyen módszerrel kerülnek a feliratok, ábrák, logók a dobozra!
A hullámpapír csomagolóanyagok esetében alapvetően három eljárással szoktak a felületükre nyomtatni: offszet technológiával, flexo eljárással vagy szitázással. Mind a három technológiának megvannak a maga előnyei és hátrányai a szitázásos eljárás lehetővé teszi, hogy viszonylag alacsony sablonköltséggel dolgozzon a dobozgyártó cég, és így akár az egészen kis darabszámú megrendelések esetében is rendkívül versenyképes árat tudnak biztosítani a megrendelőik számára. A nyomtatás során úgy lehet érvényesíteni környezettudatosság szempontját, hogy a dobozokat vízbázísú festékkel nyomtatják, így elkerülhető a környezetre veszélyesebb festékek és vegyszerek felhasználása.
Mit tehetek én a környezettudatosabb papír használatért?
Mivel rengeteg, különböző minőségű papírhulladék termelődik a háztartásokban, intézményekben, nagyon lényeges a szelektálás. Az is fontos, hogy mielőtt a szelektív tárolóba dobnánk a papír hulladékot, tisztítsuk meg a szennyeződésektől, távolítsuk el a fóliázott, laminált, felületkezelt papírokat. Lényeges lépés, hogy csak akkor használjunk papírt, ha tényleg szükségünk van rá. Ma már a legtöbb szolgáltatónál például át tudunk állni online fizetésre, e-mailes kommunikációra, így kevesebb papírhulladék jön létre. Ha papírt vásárolunk (boríték, nyomtató papír, papírzacskó stb.) válasszunk újrahasznosított papírból készült termékeket.
A környezettudatos papírdoboz előállításának technológiájában kulcskérdés az újrahasznosított papír alkalmazása, a környezetbarát, vízbázisú festék és a kevésbé szennyező ragasztóanyagok használata.
