Ha a világon mindenki úgy élne, mint az átlag európai lakos, a természet ez évi erőforrásait május 10-ig teljesen ki is merítenénk, és nagyjából 2,8 bolygóra lenne szükségünk a fennmaradáshoz – derül a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményéből.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jén léptük át azt a dátumot, amikor az emberiség fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, az év hátralévő részében a Föld csupán “hitelezte” az erőforrásait az emberiség számára. A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. A legfrissebb adatok szerint idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esik.
Az európai túlfogyasztás napjának dátumát úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egy lakosra jutó ökológiai lábnyomot a globálisan rendelkezésre álló, egy személyre eső biokapacitással. “Ha a világon mindenki ugyanolyan ökológiai lábnyommal rendelkezne, mint az átlag európai lakos – például ugyanannyi szén-dioxidot bocsátana ki, ugyanannyi élelmiszert, rost- és faanyagot használna és ugyanannyi beépített területet foglalna el – akkor május 10-ig az emberiség annyit használna el a természet erőforrásaiból, amennyit bolygónk egy egész év alatt tud megújítani.
Figyelembe véve az Európai Unió ökológiai lábnyomát és a határain belüli biokapacitását – vagyis a biológiailag termékeny területeket – az EU lakosai jelenleg kétszer annyi erőforrást használnak fel, mint amennyit annak ökoszisztémája képes megújítani. Az EU lakossága a Föld biokapacitásának majdnem 20 százalékát használja fel, miközben a világ populációjának összesen 7 százalékát foglalja magában. Így 2,8 bolygóra lenne szükségünk, ha mindenki olyan ütemben fogyasztana, mint egy átlagos EU lakos.
Ez jóval felülmúlja a világátlagot, ami körülbelül 1,7 bolygónak felel meg. Mindennek a következményei között szerepel, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek 1980 óta 450 milliárd euróba kerültek az európai gazdaságnak, a levegőszennyezés pedig minden évben 430.000 korai halálozást eredményez Európában.
Az adatok lényeges különbségeket mutatnak a tagállamok fogyasztási szokásai között. Luxemburg az első olyan EU-s ország, amelyik mindössze 46 nappal az év kezdete után elérte túlfogyasztásának napját, míg Románia az utolsó helyen van, mivel az egész évre rendelkezésre álló erőforrásokat 192 nap alatt használja fel. Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, hiszen ha az egész világ úgy élne, mint hazai lakosság, akkor több mint kettő Földre lenne szükségünk.
Mint azt a szakértők hangsúlyozzák, a bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és mára többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, vízhiány, talajerózió, levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek pedig fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, árvizeket és tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget. A jelentés kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten.
A jelentés üzenete megerősíti a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Tudományos Testület (IPBES) új tudományos jelentésében leírtakat, mely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
“Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől, hogy változtatnunk kell. Erre globális és helyi szinten egyaránt szükség van. Ha ma cselekszünk, akkor még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, ivóvíz, élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
A WWF ezért egy fenntarthatósági egyezmény elfogadását sürgeti, amely olyan konkrét célokat és intézkedéseket fogalmazna meg a klímaváltozással, a természetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban, Európára vonatkozóan, amelyeket a következő öt éven belül teljesíteni kell.
