Idén, 17 év után először, elmarad a bálnavadászat Izlandon. A szigetországban két vállalat foglalkozik bálnavadászattal, közülük a csukabálnákra szakosodott cég azt közölte, hogy nem próbálkozik csukabálnák elejtésével, mert a halászati tilalmi övezet határainak kitolása miatt túl költséges lenne a bálnavadászat.
A nagytestű tengeri emlősök közül a legkisebbnek számító –legfeljebb 11 méteresre és nyolctonnásra megnövő – csukabálna húsát főként a hazai piacon fogyasztják, helyette a halásztársaság, amely tavaly hat példányt fogott ki, inkább a tengeri uborkákra koncentrál.
A másik bálnavadász-társaság, amely főleg japán exportra ejt el közönséges barázdásbálnákat, már június elején közölte, hogy idén lemond a bálnavadászatról a távol-keleti eladási nehézségek miatt, de azért is, mert idén későn adták ki a halászati engedélyeket, és a hajóknak nem volt elég idejük a felkészülésre.
A közönséges barázdásbálna a második legnagyobb cetféle, 24 méteresre és 45-64 tonnásra is megnőhet. Izlandon tavaly 145 példányt ejtettek el belőle.
Természetvédelmi szervezetek örvendezve nyugtázták, hogy a halászati vállalatok döntése nyomán idén 209 barázdásbálna és 217 csukabálna „menekülhet meg a kínhaláltól az izlandi vizeken” – a reykjavíki kormány ugyanis évente ennyi bálna leölését engedélyezte 2023-ig, az állatokat pedig a sok szenvedést okozó robbanószigonnyal ejtik el. Az 1986-ban életbe lépett nemzetközi moratóriummal dacolva Izland 2003-ban „tudományos kutatások” örvén újrakezdte a bálnavadászatot, 2006-tól pedig a vállaltan üzleti célú lehalászást is.
Hosszú évek után idén július 1-től Japán is felújítja a nyíltan kereskedelmi célú bálnavadászatot.
