A közönséges datolyapálma őshazája Elő-Ázsia és Irak területe, de mára az összes oázisban megtalálható. Már időszámításunk előtt hatezerben termesztették Arábia keleti területein, négyezerben Mezopotámiában, Babilonban és Egyiptomban. A datolyapálma akár 30 méterre is megnövő, levélüstököt viselő pálma. Törzse jellegzetes pálmatörzs, oszlopszerű, ág nélküli szár.
Egy füzéren ezer datolya is terem. Egy fa pedig 5-10 termésfürtöt is beérlel, így egy termési szezonban 100 kg datolya várható egy fától. Gyümölcsének cukortartalma jelentős, a sivatag kenyerének nevezik. A legjobb minőségű gyümölcsök cukortartalma akár 60% is lehet. Ásványi anyagokban, A és B vitaminokban gazdag. Ismertek olyan arab törzsek, amelyek vándorlásuk során csupán datolyát és tejet fogyasztanak. Aszalványát az egész világra exportálják.
Egyiptomban a datolyafa a legelterjedtebb gyümölcsfa, és vezeti is a datolyagyártást az évi 1,4 millió tonna terméshozamával. Irán, az 1 millió tonna datolya gyártásával tartja a második helyet, és szorosan őt követi Szaúd-Arábia 980 ezer tonnával.
A következő képeket Khan Younis készítette Palesztinában, 2015 október 5-én.
A datolyapálma termésének betakarítása Jamaicában egy létra segítségével:
