Értékes és ritka felvételeket sikerült rögzíteniük orosz kutatóknak egy vadon élő szibériai tigris család életéről. A négy kölyköt és anyjukat egy kihelyezett vadkamera segítségével örökítették meg a szibériai Leopárdok Földje Nemzeti Parkban.
Az anyatigris egy dombtetőre vezette kölykeit, majd egy időre otthagyta őket és a völgy felé vette az irányt. Amíg ő vadászni volt, a kistigrisek szinte végig a kamera közelében maradtak, így több órás felvétel készülhetett róluk, ezzel hasznos információkkal segítve a szakembereket kölykök viselkedési mintázatairól.
A park munkatársai szerint a kölyök 3-4 hónaposak, és mint mondták, nagyon ritkán sikerül ilyen fiatal korban felvételeket készíteni szibériai tigrisekről, pláne ilyen népes alomról. Korábban csak két alkalommal sikerült lefényképezi egy négy kölyköt számláló tigriscsaládot a nemzeti parkban, videó pedig most először készült. A természetvédelmi területen élő nőstények általában 1-3 kölyköt hoznak világra.
A szibériai tigris egyébként a legnagyobb méretű tigrisalfaj, és egyben nagymacska. Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak. Nemcsak nagyságuk miatt tűnnek ki a macskafélék közül, hanem több egyéb tulajdonságuk miatt is: hatalmas, 8-10 méteres ugrásokra képesek, emellett kiváló úszók, 6-8 km széles vizeken is átúsznak. Télen a befagyott folyók, folyómedrek jegén lévő lábnyomokat követik, s így találnak rá áldozataikra. Hangjuk is többféle: tudnak morogni, nyávogni és sziszegni is. Éjszaka vadásznak, főleg nagy testű növényevőkre, szarvasra, vaddisznóra, de esetenként még a medvét is elejtik.
Régen gyakori állat volt Kína északkeleti részén, Koreában, Mongólia északkeleti részén és Szibériában. Jelenleg csak egy kisebb populációja él vadon, nagyobb részt Oroszország távol-keleti területein. Különösen veszélyeztetett faj, mindössze 350-400 él belőle szabadon, míg a világ állatkertjeiben közel 500 egyedet tartanak számon, tehát többet mint ahány példány a vadonban megtalálható. Fennmaradásukat a vadászat és az élőhelyeik megsemmisítése veszélyeztetik legfőképpen.
A nemzeti park kutatói közzétettek egy rövidebb részletet a kameracsapda felvételeiből, hogy bárki megcsodálhassa a lelkesen játszadozó és egymáshoz bújó kölyköket, illetve a sötétedéskor visszatérő anyaállatot eleven utódaival:
