Mintegy 470 millió éve érkezhetett a Földre a világűrből az a kőzetdarab, amelyet egy mészkőbányában fedeztek fel a Svédország déli részén lévő Thorsbergben. A Lundi Egyetem szakértői szerint a 9 centiméteres kőzetdarab a Naprendszer kialakulásáról szolgálhat új információkkal. A szakértőknek a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a kőzetdarab összetétele különbözik azokétól a meteoritokétól, melyeket eddig a Földön felfedeztek. A tudósok abból indulnak ki, hogy az Öst 65 névre keresztelt kő egy 20-30 kilométer széles krumpliformájú égitest töredéke, amely egy nagyobb égitestnek ütközött. Az ütközés és a szétaprózódás következtében kerültek kőzetdarabok a még fiatal Földre.
Forrás: Birger Schmitz
A két összeütköző égitest közül eddig csak az egyikről származó maradványokat találtak a Földön, kondritokat. Több mint száz ilyen kőzetet fedeztek fel. A svédországi a Földön talált első lelet, amely a másik égitestről származik. Ez alátámasztja azt az elméletet, mely szerint két mozgó égitest ütközött össze. A tudósok abból indulnak ki, hogy a nagyobb, 100-150 kilométer átmérőjű kondrit roncsolódásával egy halomnyi kőzetdarab került a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövbe. A töredékek egy része a Földön landolt, abban a korban, amikor a bolygó óceánjaiban elterjedtek a gerinctelen állatok és a kontinensek egyetlen óriáskontinenst – a Gondvánát – alkottak. A most megtalált kőzetdarab a tengerfenékre süllyedt azon a területen, ahol ma a mészkőfejtő fekszik.
Forrás: Birger Schmitz
A meteorit magas koncentrációban tartalmaz olyan elemeket, mint például az irídium, amely nagyon ritkán fordul elő a Földön, illetve magas a neonkoncentrációja is – mondta el Birger Schmitz kutató. A kozmikus sugárzás mérésekor a szakértők kiderítették, hogy a meteorit 470 millió éve hullott a Földre, nagyjából abban az időben, amikor a kondritok is landoltak. A különleges leletet már 2011-ben találták, de öt évnyi kutatómunkára volt szükség ahhoz, hogy megtudják, milyen kőzetről van szó.
Forrás: Birger Schmitz
A tudósok úgy vélik, ez az első példa arra, hogy már “elpusztult” meteoritról származó mintát találtak, vagyis olyan meteoritról, amelynek eredeti mérete egy ütközés miatt teljesen eltűnt az űrben, és melyből ezért semmilyen más darab nem jutott el a Földre. A kondritok manapság alkalomszerűen zuhannak le a Földre. A világűrből származó kőzetek fontos információkkal szolgálnak a Naprendszer kialakulásáról. A svéd kutatók szerint nyilvánvalóan nemcsak az eget kell vizsgálni, hanem az üledék kutatása is nagy segítséget jelenthet.
