Dr. Jane Goodall (teljes nevén: Valerie Jane Goodall) angol etológus, antropológus és primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének legismertebb kutatója, a Jane Goodall Intézet és a tanzániai Gombe Nemzeti Park igazgatója. 1934. április 3-án született Londonban. Jane Goodall-nek nagyon fontos szerepe van abban, hogy ma sok mindent tudunk a csimpánzok egyéni és szociális viselkedéséről.
Már gyermekkorától kezdve rendkívül érdeklődött az állatok iránt. 10 éves korában döntötte el, hogy Afrikába akar menni, de mindenki kinevette. Azonban Jane Goodall nem adta fel álmát. Miután elvégzett egy titkárnői tanfolyamot, Dr. Louis Leakey alkalmazottja lett Kenyában (1957-58). Dr. Leakey az Olduvai-szakadék egykori emberszabásúi után kutatott és úgy gondolta, hogy a rekonstruálást segítené, ha megfigyelnék a mai emberszabású majmok egyéni és szociális viselkedését a természetes környezetükben. Így került Jane Goodall a Gombe-patak mellé, ahol a csimpánzokat tanulmányozta és munkája idején (Dr. Leakey segítségével) rövid nagy-britanniai tartózkodásokkal a Cambridge-i Egyetemen írta meg a doktori dolgozatát 1962 és 1965 között.
Jane Goodall legismertebb megfigyeléseit a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban végezte, ahol a csimpánzok között tartózkodva rendkívül hasznos munkát végzett. Az egyik, talán a legnagyobb megdöbbenést kiváltó magatartás, melyet megfigyelt, a csimpánzok eszközhasználata. Amikor a termeszek erősen elszaporodnak, a csimpánzok órákon át képesek a termeszvárak mellett ücsörögni. Kiválasztanak egy alkalmas termeszbejáratot, beledugnak egy hosszú fűszálat, megvárják, míg erős rágóikkal rákapaszkodnak a fűszálakra, és mikor kihúzzák a fűszálat, élvezettel leeszegetik róla a termeszeket. Ez valódi eszközhasználatot jelent. Korábban csak az emberről feltételeztek ilyesmit. Jane Goodall munkájának fontos jellemzője, hogy az állatokat nem számok segítségével tartotta, tartja számon, hanem elnevezte a példányokat. Kutatása, megfigyelései alatt rendkívül szoros kapcsolatot alakított ki a csimpánzokkal.
1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet (JGI), amely támogatja a gombei kutatásokat, és vezeti a csimpánzok és élőhelyük védelmében tett erőfeszítéseket az egész világon. A Jane Goodall Intézet az állatvilág kutatásáért, a természet védelméért és az oktatásért létrehozott non-profit szervezet. Az Intézet új, közösség-központú természetvédelmi programot alapozott meg, fejlesztési programokat indít és vezet Afrikában, és egy globális, fiatalokkal foglalkozó nevelési kihívásnak is igyekszik megfelelni, ezért jött létre a Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési világhálózat, melynek több mint 9000 csoportja van a világ közel 100 országában. A Jane Goodall Intézet 2006 óta Magyarországon is működik. Dr. Goodall átlagosan évi 300 napot utazik, és előadásokat tart a csimpánzokat veszélyeztető fenyegetettségekről, és más környezeti válságokról.
2010-ben közel 28 országban járt nagykövetként, az állatok és gyermekek védelmében. Hosszú útjára mindig elkíséri kabala-kismajma, Jubilee, amit édesapjától kapott, amikor még csak másfél éves volt. Úgyhogy Jubilee-t már több ezer kisgyerek kéz simogatta, valamint a világ nagy előkelőségei érintették Jane állandó útitársát, aki szerencsét hoz mindenkinek.
Dr. Goodall számos elismerést kapott munkája során, többek között a Tanzánia Medált, a National Geographic Társaság Hubbard Medálját, Japán Kyoto-díját, Asturia hercegének 2003-as Technikai és Tudományos Kutatói Díját, a Benjamin Franklin Élettudományi Medált. 2002 áprilisában Kofi Annan, az ENSZ főtitkára „a Béke hírnöke” címet adományozta dr. Goodallnak, akit számos egyetem választott díszdoktorává.
