Új jegesmedve érkezett a Nyíregyházi Állatparkba: Sznyezsanát, a 3 éves nőstényt a Moszkvai Állatkerttől kapta ajándékba a sóstói intézmény. A 350 kilogramm súlyú jegesmedve Oroszországban született, és mivel elérte a tenyészérettséget, a kitűnő genetikai adottságokkal rendelkező állatot a Nyíregyházán egy éve élő fiatal hím jegesmedve és egy idősebb nőstény mellé helyezték, remélve hogy hamarosan utóduk születik. Az idősebb nősténynek már többször volt kölyke, így remélik, hogy jó hatással lesz a fiatal párra.
Sznyezsana hamar beilleszkedett a csapatba, és ő lett a legdominánsabb egyed a Sarkvidék élővilágát bemutató kifutórendszerben. Az új jegesmedve napi menüje hasonló társaiéhoz, azaz napi 7 kilogramm tengeri halat, vagy 3-4 egész csirkét fogyaszt, amelyet vörös hússal egészítenek ki gondozói.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) különleges figyelmet szentel a jegesmedvéknek: nemzetközi tenyészprogram keretében helyezi ki őket, mivel az állatkerti jegesmedve-állománynak fontos szerepe van a faj fennmaradása szempontjából. A világ állatkertjeiben összesen 208 jegesmedve él, Magyarországon pedig tenyészpár csak Nyíregyházán látható.
A Nyíregyházi Állatpark jegesmedvéket bemutató területe jelenleg két nagy kifutóból, a háromszáz négyzetméteres medencéből és a légkondicionált barlangból áll, de a tervek szerint továbbfejlesztenék a területet, hogy egy Európában egyedülálló sarkvidéki bemutatóban lehessen megtekinteni az Arktisz és az Antarktisz élővilágát. A 3,5 milliárdos beruházás a tervek szerint 2018 őszén indul el és 2019 végén fejeződik be.
A jegesmedve (Ursus maritimus) az Északi-sarkkör vidékén él, ahol a térség emblematikus állatává vált. Bár a fajnak nincs természetes ellensége, és alkalmazkodott a zord körülményekhez, egyedszáma napról napra csökken. Élőhelyét veszély fenyegeti: a globális felmelegedés miatt az Északi-sark jege folyamatosan olvad, így egyre szűkül természetes élettere, és rohamosan csökken természetes táplálékbázisa is. Ráadásul mivel csúcsragadozó, a táplálékláncban felhalmozódó szennyező és mérgező anyagok is populációi számának csökkenését eredményezik. Jelenleg 20-25 ezer egyed él belőle a világon, az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) így a sebezhető kategóriába sorolta.
