A wellingtoni parlament az őslakos maorik kérésére szavazta meg szerdán, hogy az ország harmadik leghosszabb folyója, a 290 kilométeres Whanganui, maori nevén Te Awa Tupua önálló jogalanyként szerepelhessen vitás ügyekben. Az Északi-szigeten kanyargó, az őslakosok számára oly fontos folyó két természetes személy, az iwi maori törzs és a kormány által kijelölt megbízott révén érvényesítheti érdekeit a bíróságon.
Fotó: Wikipedia/James Shook
“Egyesek furcsának találhatják, hogy egy folyó kapott jogalanyi státust, de ez nem különbözik attól, ahogy például egy családi alapítvány vagy egy részvénytársaság működik” – mondta az őslakosokkal való kapcsolattartásért felelős miniszter, Christopher Finlayson.
Az őslakosok számára mi sem természetesebb, mint hogy a folyó különleges elbánásban részesül. Egy maori szólás úgy tartja, hogy “én vagyok a folyó, a folyó pedig egyenlő velem”. Az új-zélandi parlament döntése az ország leghosszabb jogi küzdelmének vet véget: a maorik már az 1870-es évek óta követelték, hogy törvényben ismerjék el a Te Awa Tupuához fűződő, hagyományaikban és szokásaikban is megnyilvánuló különleges viszonyukat.
Fotó: Wikipedia/Panoramio/Duane Wilkins
Őslakos szempontból egy folyó jóléte közvetlenül összekapcsolódik a partja mentén élő emberek jólétével, ezért tényleg fontos, hogy elismerjék státusát – mondta a parlamentben egy maori képviselő. A parlamenti határozat megszületését zenével ünnepelték a könnyekig meghatódott, az épületben jelenlévő maorik. A jogi személyként elismert folyót 111 millió új-zélandi dollár (22,5 milliárd forint) állami támogatással is kistafírozza a kormány.
