A Ceres törpebolygó összetétele eltérhet az eddig feltételezettől – állapították meg amerikai kutatók a Dawn űrszonda felvételei alapján. Ezek szerint kevesebb rajta a vízjég, több viszont a só. A szonda 2015 márciusa óta kering a Mars és Jupiter között lévő törpebolygó körül, misszióját most fejezte be. A Ceres sötét felszínén felfedezett több mint 130 feltűnő, világos folt a felvételek szerint nagyrészt sóból áll. Maria Cristina de Sanctis, a Római Asztrofizikai Intézet kutatója és munkatársai az Occator-kráterben található világos foltok kémiai összetételét vizsgálta.
Az infravörös spektrumelemzés szerint a foltok nagyrészt nátrium-karbonátból, kisrészt szilikátásványokból és ammónium-karbonátból vagy -kloridból állnak – írják a szakértők a Nature című brit szaklapban. Maria Cristina De Sanctis szerint ez az első alkalom, hogy ilyen anyagot ilyen nagy mennyiségben találtak a Naprendszerben a Földön kívül.
Hamisszínes felvétel az Occator-kráterről (Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)
Az Occator-kráter mintegy 80 millió évével fiatalnak számít. Maga a kráter 92 kilométer széles, központi mélyedése pedig megközelítőleg tíz kilométer széles, négy kilométer mély. A karbonátok vélhetően a törpebolygó belsejéből kerültek a felszínre víz segítségével, egy becsapódó aszteroida ugyanis nem szállíthatta, legfeljebb a felszínre segíthette őket. Az anyag felszínre kerüléséből arra lehet következtetni, hogy a Ceres belsejében nagyobb a hőmérséklet, mint azt korábban hitték. A kutatók úgy vélik, hogy bizonyos geológiai korokban a Ceres felszíne alatt folyékony víz volt. A só egy óceán vagy helyi vízterületek maradványa, amely a felszínre kerülve több millió évvel ezelőtt megfagyott. A Ceres felszínén a víz nem stabil, azonnal elpárolog. A kráter formájának elemzése alapján azonban a Ceres jóval kevesebb vizet tartalmazhat, mint azt korábban vélték – fejtette ki Michael Bland, az amerikai földrajztudományi hatóság, a U.S. Geological Survey munkatársa.
Az Occator-kráter közepén található fényes foltok egyike a Dawn űrszonda felvételén. (Forrás: NASA/JPL Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA/PSI/LPI)
A Ceres legnagyobb kráterei több mint két kilométer mélyek, ami azt jelenti, hogy nem sokat deformálódtak az évek múlásával. Jelentős mélységük arra utal, hogy a felszín alatt a Ceres legfeljebb 40 százaléka jég, a többi részt kőzetek és kis fajsúlyú anyagok, például só vagy klatrátok adják. Ha több vízjég lenne közvetlenül a felszín alatt, a becsapódással keletkezett kráter geológiai szempontból viszonylag rövidnek számító idő alatt eldeformálódna. Néhány kevésbé mély kráter jelenléte ugyanakkor arra utal, hogy a felszín alatt helyenként különböző lehet a jég és a kő aránya, és ezeknél valószínűleg nagyobb mennyiségben van jelen vízjég. A 940 kilométer átmérőjű törpebolygó felfedezésére 2007-ben indult Dawn-misszió csütörtökön ért véget.
Fényes foltok a Ceresen, a Dawn-szonda felvételén (Forrás: NASA/JPL-Caltech/UCLA/MPS/DLR/IDA)
