Régóta vitatott a tudományos világban, hogy mi a szerepe a zebrák testmintázatának. Egyes vélemények szerint a csíkok a magas fűben való rejtőzködést segítették elő, más elképzelések szerint a csíkoknak vizuális illúziókeltés volt a szerepe, ugyanis a valóságosnál nagyobbnak láttatják a zebrát, ami előny lehet a ragadozókkal szemben. Felvetődtek olyan elképzelések is, hogy az egyéni jellegzetességeket mutató testmintázat a párválasztás során jelenthet előnyt. A kutatók viszont arra jöttek rá, hogy a keskeny csíkok kevéssé vonzóak a vérszívó rovarok számára.
A fekete és fehér csíkok váltakozása teljesen megzavarja a legyeket, rovarokat és nem csípik meg a zebrákat. A bögölyfélék sokkal jobban “kedvelik” a sötét szőrzetű emlősöket, hiszen a bundájukról visszaverődő fény vízszintesen polarizált, ez segíti a vérszívókat a gazdaállat megtalálásában. A fehér szőrzetről viszont polarizálatlan fény verődik vissza, így nem vonzza a bögölyféléket. A böglyök (Tabanidae) csípése igen fájdalmas, a rovarok betegségek hordozói, a vérszívók elleni védekezés gátolja az állatokat a legelésben, és így kisebb a testsúlygyarapodásuk.
A kutatók nagyon sok csíkos fajt és alfajt megvizsgáltak különböző földrajzi területeken, hogy kiderüljön bizonyítsák, ahol nagyobb volt a valószínűsége a legyek támadásának, sűrűbb volt a csíkozás az állatok testén.
