Nemcsak az óceánok melegedése, hanem a talajnedvesség is befolyásolhatja a tengeri teknősök nemét – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. Az ausztrál Nagy-korallzátony északi térségében élő tengeri teknősök új egyedeinek 99 százaléka nőstény, mindezt a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés számlájára írta az amerikai és ausztrál kutatók január elején megjelent tanulmánya.
Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA), valamint az ausztrál környezet- és örökségvédelmi minisztérium kutatói szerint a hím teknősök száma az elmúlt két évtizedben kezdett rohamosan csökkenni. A kutatók szerint az északi populáció “teljes elnőiesedése” már a “közeljövőben bekövetkezhet”.
A Florida Atlantic University (FAU) tudósai hasonló eredményre jutottak a délkelet-floridai tengeri teknősök populációit vizsgálva. Az egyetem tudósai 2002 óta vizsgálják Palm Beach County térségének tengeriteknős-populációját és azt állapították meg, hogy a fiókák között 97 és 100 százalék közötti a nőstények aránya.
A nedvesség hatással van a fészek mikroklímájára, így a nemek eloszlására is. A nedvesebb táptalaj hím, a szárazabb nőstény fiókák kifejlődéséhez vezet – derült ki a Zoology tudományos-folyóiratban publikált tanulmányból. Ez az első tanulmány, amely bemutatja, hogy a nedvesség hogyan hat a teknősembrió nemi fejlődésére. A modellkísérletekhez egy hímekre jellemző molekulát, a Sox9 jelűt használták jelzőanyagként, amely tengeri és édesvízi teknősökben a hímekre jellemző nemi szerv növekedését jelzi.
A kísérletek során a vörösfülű ékszerteknős tojásait keltették különböző hőmérsékleteken és eltérő nedvességű talajmintákban. Megállapították, hogy a leghűvösebb és a legnedvesebb feltételek mellett 100 százalékban, a legmelegebb és legszárazabb körülmények között 42 százalékban fejlődtek hímek a tojásokban. A kísérletekből kiderült, hogy az embriók fejlődésük első felében a hőmérsékletre, a második felében talaj nedvességre érzékenyebbek.
