A Death Valley Nemzeti Park a Föld egyik legforróbb területe, a zord tájon száraz, sivatagos körülmények uralkodnak, az éves csapadékmennyiség a legkopárabb területein kevesebb mint 50 mm. Nevét a kaliforniai aranyláz idején kapta a bevándorlóktól, akik eltévedtek és majdnem odavesztek a völgyben.
A Halál-völgy a legszárazabb és legforróbb amerikai nemzeti park, ezért is övezte nagy csodálat és izgatottság az ott kialakult hatalmas tavat, mely a becslések szerint 16 kilométer hosszú volt. A tünékeny tó nem mindennapi látványát az éppen arra túrázó Elliot McGucken fizikus, fényképész örökítette meg egy heves vihart követően – számolt be róla a Smithsonian Intézet.
Közzétette: Elliot McGucken – 2019. március 21., csütörtök
“Valószerűtlen élmény ennyi vizet látni a világ egyik legszárazabb helyén” – mesélte Elliot McGucken, aki eredetileg a tengerszint alatt 86 méterrel fekvő Badwater-medencéhez akart eljutni, ám az útlezárások miatt ez nem sikerül neki, de mint mondta, ennek köszönhető, hogy végül megpillantotta és megörökítette a hosszan elnyúló víztükröt.
Patrick Taylor, a park munkatársa maga is ámulattal figyelte a jelenséget és kiemelte, hogy viharok után ugyan alakultak már ki a mostanihoz hasonló rövid életű tavak a Deathy Valley-ben, de ekkorát még sohasem látott.
„A sivatagi talajok szárazak és tömörek, úgy viselkednek, mintha vizet öntenénk a betonra” – nyilatkozta a jelenség kapcsán Todd Lericos, a National Weather Service meteorológusa. A sekély tó folyamatosan zsugorodik, majd lassan eltűnik a völgyből.
A nemzeti park területén a nappali átlaghőmérséklet júliusban eléri a 47 °C-ot, és nem ritkák az 50 °C fölötti értékek sem. A Halál-völgyben már több rekord is megdőlt: a legforróbb hónapon túl, a kaliforniai sivatagban mérték a Föld eddigi legmagasabb hőmérsékletét is, méghozzá 56,67 Celsius-fokot.
A Death Valley-t három nagy hegylánc választja el az óceántól: a Parti-hegység, a Sierra Nevada, végül az Argus és a Panamint hegység, a Mexikói-öböl felől érkező felhőknek a Sziklás-hegység állja útját. Éppen ezért ide csak igen kevés csapadék jut, ráadásul ez a kevés viszont hirtelen, nagy esők formájában hullik.
Az óceán felől érkező nedves légtömegeket a hegyek felfelé kényszerítik. A vízpára kicsapódik, és hegylánc túloldalára már csak száraz levegő érkezik.
A szélsőséges klíma ellenére azonban sok növényfaj honos a Death Valley Nemzeti Parkban, ezek közül több mint húszat sehol másutt nem találni. A zord tájon kulcskérdés, hogyan sikerül a növényvilágnak alkalmazkodni a száraz éghajlathoz.
A völgyre jellemző kreozot cserje és a meszkvitófa gyökere 15 m-re is lenyúlik, hogy elérje a talajvizet. A Halál-völgyben olykor még színpompás virágok is szirmot bontanak, néhány évente, a legnagyobb esőzéseket követően egy rövid időre gyönyörű virágtengerbe öltözik Föld egyik legbarátságtalanabb vidéke.
A Halál-völgy egyébként számos hüllő, madár és emlős otthona, melyek mind jól alkalmazkodtak a sivatagi környezethez. A sokféle és nagy számban is megtalálható rágcsáló mellett él még a völgyben és a hegyekben földikutya, hiúz, puma és kitróka is. A legnagyobb őshonos emlős a kanadai vadjuh, kisebb csordái főleg a hegyoldalakon barangolnak, de néha letévednek a völgy aljára is.
Cikkajánló: Virágtenger borítja a Halál-völgyet, a Föld egyik legszárazabb területét
