Tovább folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki. Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat.
Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy 40 százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban. Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A LIGO két ikerdetektorból áll, az egyik Washington, a másik Louisiana államban található. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A kutatásban részt vevő Virgo, az olaszországi Európai Gravitációs Obszervatóriumban (EGO) lévő gravitációshullám-detektor szintén megkétszerezte szenzibilitását, működését szintén április elsején kezdi.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására. A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.
Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését. Utóbbi, a GW170817 néven regisztrált esemény nemcsak gravitációs hullámokat, hanem fényt is generált, melyet az űrben és a Földön tucatnyi teleszkóp figyelt meg. A fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt lesznek képesek észlelni.
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból, Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt, új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.
LIGO, MTI
