Csaknem három mázsa – talaj, napfény és növényvédőszerek nélkül termelt – zöldséget gyűjtöttek be a Német Űrközpont (DLR) antarktiszi “üvegházában” tavaly, a kísérleti program első évében.
Az első növényeket februárban ültette Paul Zabel kutató, aki az év végéig 115 kiló salátát, 67 kiló uborkát, 46 kiló paradicsomot, 19 kiló karalábét, 15 kiló zöldfűszert és 8 kiló hónapos retket szüretelt. Mint a DLR brémai központjában, az Antarktiszról hazatérve elmondta, őt magát is meglepte a termés nagysága, bár az eper- és a paprikatermesztéssel nem igazán boldogult.
A sarkvidéki növényházat egy konténerben alakították ki, amelyben 13 négyzetméteren talaj, napfény és növényvédőszerek használata nélkül kezdtek termeszteni zöldséget és gyümölcsöt. Néhány percenként számítógép által irányított módon tápanyagoldattal permetezték a gyökereket, a levegőt és a vizet pedig újrahasznosítják az EDEN-ISS elnevezésű kutatási projektben.
Az Alfred Wegener Intézethez tartozó Neumayer III. antarktiszi kutatóállomás közelében lévő konténer nemcsak az ott dolgozó legénység étrendjét hivatott gazdagítani, hanem fontos ismereteket szolgáltat arról is, hogyan lehet ellátni friss zöldséggel és gyümölccsel a Holdra és az esetleg a Marsra tartó missziók legénységét. A kísérletből a Neumayer III. sarkkutatói is profitálnak, mert így rendszeresen kerülhet a tányérjukra friss zöldség. Az antarktiszi télben el vannak zárva a külvilágtól, és hónapokon át kell a tartalékokból élniük.
Paul Zabel több mint 300 növény- és mikrobamintát vitt haza, ezeket az elkövetkező hónapokban alaposan kiértékelik. A kutatók egyebek közt arra kíváncsiak, javítja-e a friss zöldségféle a külvilágtól elzárt legénység kedélyállapotát. Zabel azt mondta, hogy neki nagyon ízlettek a helyben termelt zöldségek, de ez természetes azok esetében, akiknek számára ez jelenti az egyetlen friss élelmiszert. Viszont dicsérték a konténerben előállított növényeket a frissen érkezett kutatók is.
Paul Zabel szerint még 10-20 év is eltarthat, amíg az űrben is működő üvegházat fejlesztenek ki, ezért az antarktiszi német kutatóállomáson folytatják a kísérleteket. Még ezen a héten egy csapat utazik a Neumayer III-ra, hogy feljavítsa a melegházat és új növényeket vessen. Az elvetett magok májusig alvó állapotban maradnak, akkor majd a brémai irányítóközpontból egy gombnyomással indítják meg a kicsíráztatásukat, nedvességgel és mesterséges fénnyel való ellátásukat. A sarkkutatóknak majd csak a termés leszüretelése és egy újabb vetés céljából kell felkeresniük a növényházat.
