Közel tízezer éves a világ legöregebb fája, egy Svédországban található lucfenyő. Hosszú életének titka, hogy a fenyő nagyjából 600 évente új törzset növeszt, de növény évezredek óta ugyanabból a gyökérrendszerből éled újra. A különleges fa az Old Tjikko (Öreg Tjikko) nevet kapta, az őt felfedező professzor, Leif Kullmann husky kutyája után. A svéd Umeå egyetem kutatója az ország középső részén található Dalarna dombjai között, 910 méteres tengerszint feletti magasságban talált rá a rekorderre. Az Európa-szerte karácsonyfaként használt norvég lucfenyő magányosan álldogál a sziklás talajon. A négy méter magas fenyő a szénizotópos kormeghatározás alapján 9550 éves, tehát a legutóbbi jégkorszak után hajtott ki.
Fotó: Leif Kullman
Pontosabban fogalmazva a fa gyökérzete már közel tízezer éves, a törzse és ágai pedig pár száz évesek, mivel a lucfenyő különleges képessége, hogy ha a fatörzs az 500-600 éves életciklusa végén elhal, a gyökérzetből új törzs nő ki. A rekordtartó fa így valójában saját maga klónja, a jelenlegi növény genetikailag teljesen azonos a 9500 évvel ezelőtti fával. Az Umeai Egyetem kutatói 2012-ben publikálták tanulmányukat a különleges fenyőről. Többen azonban a csúcstartónak még mindig a nevadai simatűjű szálkásfenyőket tartják, például a híres Matuzsálem-fát, illetve a feltételezések szerint még idősebb, névtelen és titkolt helyen növő társát, mindketten közel 5000 évesek.
Fotó: Petter Rybäck
Fotó: Wikipedia/
A kutatók egyébként már több 5-6000 éves fenyőt is találtak a svéd erdőkben. Az Old Tjikkonál öregebb fát azonban, minden valószínűség szerint nem fognak találni, hiszen 11 ezer évvel ezelőtt még javában dúlt a jégkorszak ezen a vidéken és vastag jégtakaró borította be a tájat. Ezen fenyők felfedezése azért is érdekes, mert a szakértők korábban úgy gondolták, hogy a lucfenyő jóval később, nagyjából kétezer évvel ezelőtt honosodott meg Skandináviában. Továbbra is kérdés, hogy az utolsó jégkorszakot követően, amikor megszűnt az állandó jégtakaró, honnan népesítették be a lucfenyők a területet. Egyes elképzelések szerint keleti irányból, a mai Oroszország felől hódították meg a Skandináv-félszigetet, ám Kullman szerint ez csak egyike a lehetséges válaszoknak.
Fotó: Carkrull
Fotó: Patrik Qvist
Forrás: National Geographic, BoredPanda
