Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk. A rózsák genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport készítette el nyolc év alatt.
A tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért – mondta el a lyoni ENS egyetem munkatársa, a kutatást vezető Mohammed Bendahmane. “Elkészült a rózsák történetének könyve. Egy könyv, amely segít megérteni a rózsákat, evolúciós fejlődésüket és nemesítésüket” – fogalmazott a tudós.
A Nature Genetics folyóiratban publikált tanulmány több mint 40 francia, német, kínai és brit tudós munkáját összegzi.
A genetikai információ birtokában a rózsatermesztők új, tovább virágzó fajtákat tudnak nemesíteni, amelyek a növényi kártevőkkel szemben is ellenállóbbak. A genetikai térkép a Rosaceae családról is többet árul el, ahová az almák, a körték és az eprek is tartoznak. Így derült ki az is, hogy a rózsa és az eper egymáshoz nagyon közel álló fajok.
A rózsák több ezer éve a kertek díszei, termesztésük feltehetőleg Kínában kezdődött. A Római Birodalom korában vadon nőttek a Közel-Keleten, ünnepségeken szórták a rózsaszirmokat vagy illatszert készítettek belőlük. A 15. században a rózsa a brit trónért folyó küzdelem szimbólumává vált a rózsák háborúja idején. A fehér rózsa a York-házat képviselte, a vörös rózsa pedig a Lancaster-házat – emlékeztet a BBC.
Nature Genetics, BBC, MTI
