Kudarcba fulladt a világ legnagyobb tengeri rezervátumának létrehozása, mely mintegy 1,8 millió négyzetkilométeres területet fedett volna le az Antarktiszon, és számos tengeri élőlényt, többek közt bálnákat, fókákat, kardszárnyú delfineket, különböző pingvinfajokat és korallokat védett volna. A tervet az Európai Unió kezdeményezte Németország vezetésével és számos ország, köztük India is támogatta. Az Antarktisz megóvása nemcsak a veszélyeztetett fajok miatt fontos, hanem az éghajlatváltozás mérséklése miatt is.
Az Antarktiszi Tengeri Élő Erőforrások Védelmi Bizottsága (CCAMLR) a közelmúltban tárgyalt a javaslatról, ám nem sikerült konszenzust kialakítani, néhány ország ugyanis fenntartásait hangoztatta. A résztvevők elsősorban Oroszországot és Kínát vádolják a terv akadályozásával, de Norvégia is hangoztatott bizonyos ellenvéleményt. Amíg a szervezet 22 tagja a létrehozás mellett érvelt, addig Kína, Oroszország és Norvégia nem támogatta teljes körűen az ötletet.
Mivel a tervezet elfogadásához minden tagország beleegyezésére szükség lett volna, így tengeri rezervátumot nem fogják létrehozni, annak ellenére, hogy a környezetvédők szerint sorsdöntő lett volna a sarkvidék élővilágának megőrzésében. Frida Bengtsson, a Greenpeace Antarktisz-csoportjának munkatársa szerint ez egy történelmi lehetőség volt a vadvilág védelmére, a klímaváltozás csökkentésére és a világ óceánjainak regenerálódására.
A természetvédelmi terület létrejöttével megakadályozható lett volna a kiemelten érzékeny tengeri ökoszisztéma ipari kizsákmányolása. Az új természetvédelmi területen tiltották volna a krillek ipari halászatát, ez viszont súlyosan érintette volna a halászatban érdekelt Oroszországot, Kínát és Norvégiát.
A krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára. Az aprócska krill vagy világítórák a tápláléklánc sarkköve, mely a lánc legalján álló növényi planktonnal (fitoplankton) táplálkozik és ezek anyagait teszi fogyaszthatóvá a krillen élő jóval nagyobb szervezetek; vagyis a halak, pingvinek, fókák és sziláscetek számára.
“A történelem során számtalanszor láthattuk, hogy amikor új területek nyíltak meg az ember előtt, elfoglalta és kiaknázta azokat. Az Antarktisz sem kivétel. Jelenleg azt látjuk, hogy a halászati vállalatok terjeszkedni akarnak. Ezt az apró rákfélét, a krillt halásszák. A krill az alapja az egész táplálékláncnak ezen a területen. Az antarktiszi régió minden egyes állatának az élete, így vagy úgy, de ezen az apró teremtményen múlik – mondta Will McCallum, a Greenpeace munkatársa.
A környezetvédő szervezet januárban több merülést is végzett az Antarktisz körüli vizek mélyén egy kutató-tengeralattjáróval, eközben mintákat is gyűjtöttek. Az expedíció során virágzó tollkoralloknak, koralloknak, polipoknak és szivacsoknak is életteret biztosító érzékeny ökoszisztémát találtak több száz méteres mélységben, egy eddig feltáratlan területen. A képek és a minták elemzésének eredményei még sürgetőbbé tették azon javaslat szükségességét, mely szerint a déli-sarkvidéki Weddel-tengernél a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét hozták volna létre.
A Greenpeace kutatócsapata megvizsgálta a tengerfeneket ezen a területen és az Antarktiszi-félszigettől nyugatra lévő régióban. Itt élő számtalan gerinctelen élőlényével ez az antarktiszi terület faji sokszínűség tekintetében alig marad el a trópusi korallszigetektől. Mintegy 300 méteres mélységben korábban nem sejtett változatosságú életet figyelhettek meg a Weddel-tengerben a 4 Celsius-fokos hideg ellenére.
A Weddel-tenger, amely a Déli-óceánt alkotó több mint egy tucatnyi tenger legnagyobbika, a Föld egyik utolsó érintetlen tengeri ökoszisztémája. Otthont ad több mint 300 ezer pingvinnek, valamint kékbálna, elefántfóka és ritka tengeri madarak élőhelye.
A Déli-sarkvidéken jelenleg a Ross-tenger áll védelem alatt. A Greenpeace szerint a világ tengereinek csak 7 százaléka védett. Ahhoz, hogy élőviláguk regenerálódni tudjon a túlhalászat és a környezetszennyezés okozta károsodásokból, a környezetvédők szerint az óceánok 30 százalékának védelmére lenne szükség.
