Különleges génváltozatokat azonosítottak matuzsálemi korú kutyáknál az ELTE kutatói

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között. A Szenior Családi Kutya Program keretében folyó kutatás során az etológusok különlegesen hosszú életű kutyák élethosszáért felelőssé tehető genetikai variánsokat azonosítottak.

Az intézmény összegzése szerint a Frontiers in Genetics folyóiratban megjelent tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Mint írják, az eredmények fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. A kutatóknak sikerült a tanulmány két matuzsálem korú alanyának, Buksinak és Kedvesnek a mintáiból a teljes genomi információjukat kinyerni a szekvenálás segítségével. A magyarázat szerint egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt – úgynevezett bázist – tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik.

Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényelt, ezért az adatokat a kutatók szuperszámítógépek használatával elemezték ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre – mutat rá Jónás Dávid bioinformatikus. Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni.

“Amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is”- mondta Sándor Sára, genetikust. Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. A magyarázat szerint a kutatás mindkét alanya vidéken, teljesen szabadon élt, sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban. Ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet. Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója. A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.