Két mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban: az idősebb borjú január végén, míg a fiatalabb 2 nappal ezelőtt látta meg a napvilágot. A különleges külsejű patások leginkább tulokszerű állatnak tűnnek, ám a genetikai vizsgálatok alapján a kecskeformákhoz tartoznak. Az állatkertekben igazi ritkaságnak számító takinokból a világon mindössze négyszáz egyed látható mesterséges körülmények között, közülük hat egyed Nyíregyházán.
A 2009-ben Németországból érkezett bika az Európai Fajmegőrzési Program keretében került a parkba, őt követték 2014-ben nőivarú társai, 2017-ben mindkét nősténynek született borja. A nemrég született takin féltestvérek 220 nap vemhesség után jöttek világra, pár órával születésük után már lábra is álltak. A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen kilenc hónapos korukig.
A külső jegyek és az elterjedési területek alapján a takinoknak négy alfaját – aranyszőrű, bhutáni, szecsuáni és mishmi – különítik el. Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.
A mishmi takin nevét az Arunácsal Prades területén magasodó Mishmi-hegyekről kapta, ugyanis ez a hegyvidék az állat egyik jellegzetes élőhelye, ahol az erdős völgyek aljától és a bambuszligetektől egészen a sziklás, havasi legelőkig, elsősorban 1000 méteres tengerszint feletti magasságtól akár a 3300 méteres magasságig előfordulnak. Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el.
A természetben zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből álló csordákban élnek, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.
