Új lakója van a Miskolci Állatkert és Kultúrparknak, ahol nemrég egy kúszósül látott napvilágot. Az intézményben 2013 óta láthatók észak-amerikai kúszósülök, és az állatkertben élő párnak idén már a hatodik utóda született. A május közepén világra jött kölyök az első napokban ugyan még kevesebbet mutatkozott, de most már gyakran látható a kifutójában.
A mintegy fél kilogrammos súllyal világra jött kölyök hét hónapos vemhesség után született, és ahogy az a kúszósülöknél megszokott, testvér nélkül, egyedül látta meg a napvilágot. Bár látszólag még most is puha bundát visel, a fekete szőrzet valójában már a születése után pár órával hegyes, fehér tüskéket rejt, amelyek a természetben hatékony védelmet jelentenek a kölyöknek a ragadozók ellen. Bár már nyalogatja és rágcsálja a szülők növényi eredetű takarmányát, négy hónapos koráig még anyatejen él.
A miskolci az egyetlen olyan magyar állatkert, ahol a kúszósülök szaporodnak, és ez európai szinten is ritkaságnak számít, ugyanis az idei évben mindössze hét kölyök látta meg a napvilágot a kontinens állatkertjeiben. A Miskolcon élő példányok éppen ezért az európai állatkerti állományban is fontos szerepet töltenek be, hiszen került már utód innen Kassára és Berlinbe, sőt, a tavaly született kölyök éppen most fogja elhagyni a szülői házat, és utazik egészen Franciaországig.
Az Egyesült Államok egyes területein több helyen lehetőség van a nagy egyedszámú, gyakran az erdészeti területeken is gazdasági károkat okozó észak-amerikai kúszósülök – más néven urzonok – (Erethizon dorsatum) állományának gyérítésére. Ez többnyire az engedélyezett vadászatukat jelenti, ám egyes egyedek élve kerülnek befogásra, majd állatkertekbe. Így kerülhettek az állatkert kúszósüljei is eredeti, észak-amerikai otthonukból Magyarországra. Itt a természetes erdei környezetben annyira otthon érzik magukat, hogy minden évben utódokkal örvendeztetik meg gondozóikat és a látogatókat.
A kúszósül elnevezés arra utal, hogy az élőhelyéül szolgáló erdőkben elsősorban a fákon tartózkodik, ahol főként a fák kérgével és lombjával táplálkozik. A kúszósülök fejükön, hátukon és farkukon kiváló védekezési módszert fejlesztettek ki a ragadozók ellen: hosszú szőrzetük alatt ugyanis 6-7 cm-es tüskéket viselnek, amelyek nem olyan feltűnőek ugyan, mint talajon élő rokonaiknak, a nálunk is látható fehérfarkú sülöknek a hosszú tüskéi, de ugyanolyan hatékonyak.
