A legek terén az állatok is bizonyítanak: egyesek méretükkel, mások súlyukkal vívták ki az első helyet az állatvilágban, megint mások gyönyörű bundájukról, vagy rendkívüli ugróképességükről híresek. Némelyik állatkának azonban nem jutott más, mint egy furcsa külső. Következzen a 3 legrondább egyed.
A világ legrondább állatai – Csupasz földikutya
A homokkutya vagy csupasz turkáló néven is ismert földi kutya nem véletlenül érdemelte ki a világ egyik legcsúnyább állata címet. Egy bunda talán előnyös lenne számára, ám neki csak néhány szőrszál jutott, az pedig tovább ront a helyzeten. Ahogy bundája, úgy füle sincs – csupán két kis nyílás segíti a hallásban -, szemének pedig nem sok hasznát veszi: szinte teljesen vak. Két pár metszőfoga azonban egyet jelent az életével: ezek segítik a rágásban, az alagútfúrásban és a védekezésben is.
A világ legrondább állatai – Véznaujjú maki
A macskára emlékeztető, de hosszúkás orral és egymástól távol ülő szemekkel rendelkező véznaujjú maki korhadó fákban élő rovarokkal táplálkozik: a fa kérgét kopogtatja különleges, hosszú középső ujjaival, és azokkal is kotorja ki a táplálékot. Míg az állatok között a kicsinyek legalább aranyosak, addig a véznaujjú maki gyerekkorában is igencsak ijesztő látványt nyújt.
A világ legrondább állatai – Psychrolutes marcidus
Az angolul blobfish-ként ismert Psychrolutes marcidus valószínűleg a legcsúnyább hal, amelyet valaha rejtettek a tengerek. Talán nem véletlen, hogy Ausztrália és Tasmánia partjaitól távol, az óceán mélyén éldegél, és nagyon ritkán mutatkozik emberek előtt – legfőképpen akkor látni, amikor véletlenül hálóba gabalyodva fogják ki. Testének különleges, zselészerű anyaga teljes mértékben a mélytengeri életmódhoz alkalmazkodott, az állat sűrűsége ugyanis valamivel kisebb, mint a vízé, így könnyedén, izmok és úszás nélkül képes lebegni. Táplálékát is lebegés közben kapja el: általában úgy, hogy csak bekapja azt, ami elég közel kerül hozzá.
A legnagyobb hal – Cetcápa
A cetcápa, vagy bálnacápa a legnagyobb jelenleg élő halfaj. Átlagos testhossza 4-6 méter, de előfordulnak ennél jóval nagyobb példányok is. Mérete olykor elérheti a 12 métert. A legnagyobb cápa emberre teljesen ártalmatlan planktonevő. A tudományos hitelességgel megmért leghosszabb cetcápa 12,65 m-es volt, amelyet Karachi (Pakisztán) közelében fogtak el 1949 novemberében. A legnagyobb hitelesen megmért emberevő fehér cápa (Carcharodon carcharias ) „csupán” 6,4 m volt.
A legkisebb hal – Törpe géb
Egy színtelen, majdnem átlátszó lény, amelyre a fülöp-szigeteki Luzon tavaiban és patakjaiban bukkantak. „Jól fejlett” hímjei is csak 7,5–9,9 mm hosszúak és 4–5 mg tömegűek (a nőstények kicsit nagyobbak).
A leggyorsabb hal – Fekete nyársorrú hal
Gyorsasága eléri a 130 km/órát. A hossza általában 5 méter. A kifejlett példányok tömege 300-400 kg és a halbiológusok szerint 15 évig él. Előfordul 900 méteres mélységben is, a Csendes óceánban, Indiai óceánban és az Atlanti óceánban. Kedveli a 15-30 fok hőmérsékletű vizeket.
Leglassúbb hal – Tengeri csikó
A tengeri csikó 16 m/h sebességgel. Mindig vízáramlatok közelében él, mert ott talál kellő mennyiségű planktont, amely fő tápláléka. Hogy az áramlás el ne sodorja, az ehhez alkalmazkodott hosszú farkát egy közeli növényre hurkolja. Szaporodásuk nagyon érdekes, ugyanis a költés a hím feladata. Az udvarlásuk hosszú, melynek során a csikóhalak napokig kelletik magukat, gyakran változtatják színüket és többszöri fejbólintással csattogó hangokat bocsájtanak ki. Majd a nőstény a hím hasán levő oldalzsákba préseli az ikrákat. A megtermékenyítést követően itt, a hímben fejlődnek ki a tojások. A hím speciális folyadékot termel az embrióknak. A fejlődés befejeztével szabadon úszó utódait elengedi a tengerbe.
A legnagyobb kétéltű – A kínai óriásszalamandra
Testhossza akár a 1,8 métert, súlya a fél mázsát is elérheti, ezzel a ma bolygónkon élő legnagyobb kétéltű. Arról, hogy hány kínai óriásszalamandra él még eredeti élőhelyén, nincsenek adatok, de ott, ahol évtizedeken át tanulmányozták jelenlétét, 45 év alatt körülbelül 80%-os egyedszámcsökkenést tapasztaltak. Bár Kínában tilos rá vadászni, nagy termete miatt könnyű prédája az orvvadászoknak; húsa a feketepiacon kilónként száz USA-dollárért cserél gazdát. A kihalás szélére került.
A legkisebb kétéltű – Kubai nyílméregbéka
Kubai nyílméregbéka (Sminthillus limbatus ), 8,5–12,4 mm hosszú. A nevük onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak.
A ma élő legnagyobb hüllő – Bordás krokodil
Mivel kiváló úszó, messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is. Ezzel egyedülálló a krokodilok között. A legveszélyesebb krokodilok közé tartozik és a legnagyobbra is nő, egyes hím példányok becslések szerint a 7 métert is elérhetik és akár 1300 kilogrammot is nyomhatnak. Bőrükért és fogaikért irtják őket, vadászatuk miatt lényegesen lecsökkent a létszámuk.
A világ legkisebb hüllője – Törpe gekkó
1998-ban fedezték fel a Dominikai Köztársaságban. Ez a 16 mm-es törpe gekkó (Sphaerodactylus ariasae). A Karib-tenger szigetvilágában él.
A leghosszabb életű állat – galapagosi óriásteknős
A legnagyobb ma élő szárazföldi teknősfaj, galapagosi óriásteknős, amelyet elefántteknősnek is hívnak. Testtömege 150-225 kg, testhossza akár 180 cm hosszú is lehet fejétől a farkáig. A nagyobbra nőtt teknősöknek nincs természetes ellensége, így akár 120-200 évig is élhetnek. A legöregebbnek tartott egyed Harriet, egy ausztrál állatkert lakója, aki 1830-ban született.
A legnagyobb kígyó – Anakonda
A nagy anakonda az óriáskígyók királya. Az ázsiai kockás piton ugyan hosszabb nála, ám az anakonda tömege sokkal nagyobb. Egy kifejlett anakonda akár 250 kg-os is lehet. Élete során akár 7-10 méterre is megnőhet. Elterjedési területe Dél-Amerika. Emlősökkel és vízi madarakkal táplálkozik. A kifejlett anakonda képes elejteni egy tapírt, vagy akár egy kajmánt is.
A ma élő legnagyobb madár – Strucc
Hossza 2 méter, magassága 2,5 méter, a hím testtömege 150 kg-ig, a nőstényé 100 kg-ig terjed. Bár nem repül, a 72 km/h futósebességet is elérheti. Erős rúgásával az oroszlánra is veszélyt jelent. A strucc a legnagyobb tojást tojó madár is egyben, egy strucctojás 18 tyúktojásnak felel meg.
A legkisebb madár – Méhkolibri
Testhossza 6 centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. Nektárral táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Apró termete és a repülés közben hallható hangja a méhre emlékeztet, ezt a hangot a másodpercenkénti 30-80 szárnycsapása váltja ki. Repülés közben meg tud állni egy helyben, sőt hátrafelé is tud közlekedni.
A legritkább madár – Kaliforniai kondor
Szárnyfesztávolsága 270 centiméter, testtömege 8-14 kilogramm. A Grand Canyonban és Kalifornia állam nyugati parti hegyeiben élő dögevő keselyűféle – a madarak között rekordnak számító – 50 évig is él, ám egyre kevesebb van belőle. Az orvvadászat, a különféle mérgező anyagok és élőhelyük területének folyamatos csökkenése hatására a fajnak a nyolcvanas évekre csupán néhány példánya maradt. A megmentésére indított akciók hatására számuk valamelyest növekedett: összesen 332-ről tudnak, ezek közül 152 él a vadonban.
A legérdekesebb madár – Selyemmadár vagy kék lugasépítő
Kedvenc színe a kék. Udvarláskor lugast épít, és a nőstény kegyeinek elnyerése érdekében, a lugas alatt mindent felhalmoz, ami kék. Ez lehet bármi, kék műanyag, cseréptörmelék, bogyók, papagájtoll, bármi, csak kék legyen, sőt csőrével szétzúzza a kék bogyókat, és azok levével a “falakat” is kifesti. Lugasaik annyira összetettek és dekoráltak, hogy a korai európai felfedezők nem is hitték el, hogy ezek madarak művei. Azt hitték, hogy a helyi bennszülöttek készítették őket gyermekeik szórakoztatására.
A Föld legnagyobb jelenleg élő állata – Kék bálna
Fő eledele a plankton. Nincs foga, helyette a szájpadlásáról eredő több száz (320) szilával szűri ki a tengervízből a planktont. A szilája 100 centiméter hosszú és 55 centiméter széles. Egy 25 méter hosszú kék bálna súlya megegyezik 30 afrikai elefánt vagy 150 szarvasmarha súlyával, ami 180 tonnánál is több lehet. Szélcsendes időben páraoszlopa 7 méter magasra lövell, és 4-5 másodpercig látható. Vándorláskor 15 kilométert tesz meg óránként, de gyors meneküléskor óriási testével 37 km/h sebességre is képes. Az állat 80 évig élhet. Kizárólag lebegő rákokat (krill) esznek.
A legnagyobb tömegű szárazföldi állat – Afrikai elefánt
A ma élő legerősebb és legnagyobb szárazföldi emlősállat. Az elefántbikák marmagassága elérheti akár a 3 métert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testtömeg alapján is a bikák rendelkeznek nagyobb mutatókkal, akár 6 tonnát is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csupán” 4 tonnásak általában. Szociális igényű, magukat családban jól érző állatok. Olyan összhang van jelen egy-egy családon belül, hogy ha az egyik elefánt elpusztul, először megpróbálják “felébreszteni”. Kétségbeesetten próbálkoznak. Mikor ez nem sikerül, elkezdik “mesterségesen etetni” fűvel és más növényekkel, majd ágakkal és levelekkel „eltemetik” és gyászolják halottaikat, valamint órákon keresztül virrasztanak az elhunyt állat mellett. Furcsaság talán, hogy egy családot csupán a tehenek ill. csemetéik alkotják, mely családnak vezetőül egy olyan tehenet ismernek el, akit a család minden tagjához rokoni szál fűz. Infrahanggal kommunikálnak, melyet egy másik elefánt több kilométeres távolságból is képes meghallani.
A legkisebb emlős – Etruszk cickány
A világon a legkisebb tömegű emlősállatok, mindössze 2 gramm körüliek. A faj legkisebb képviselői mindössze 1,3 grammot nyomnak, és 3,6 cm hosszúak. Az átlagos egyed 6 cm hosszú a fejétől a farok alapjáig – maga a farok 4 cm hosszú. Szíve percenként 1300-at ver, ez alatt 300-at lélegzik. Bundája szürkésbarna színű. Hátsó lábai rövidek, farka viszonylag vaskos. Élettartama kb. 15 hónap, más források szerint 1,5-2,5 év. Magányos életmódot folytat, agresszív állat. Tápláléka nagyrészt rovarokból (szöcskékből, csótányokból) és pókokból áll. Saját testméretével összemérhető állatokra vadászik, éjszaka, igen gyorsan és precízen. Négyhetes vemhessége után 2-5 ivadékot hoz a világra, melyek 3 hétig szopnak.
A legveszélyeztetettebb emlős – Jávai orrszarvú
Egyedül az Ujung Kulon Nemzeti Parkban (Jáva szigetének nyugati csúcsán) él. 1937-ben mindössze 35 példányt számláltak belőlük. Az 1958-as védetté nyilvánításnak köszönhetően számuk napjainkban 50 körül mozog. Az állatok magányosak, csak a párzás alkalmával keresik fel egymást. Táplálékuk növénysarjak, gallyak, bogyók, levelek és termések. Körülbelül 40 évet élhetnek.
A leggyorsabb emlős rövidtávon – Gepárd
A leggyorsabb szárazföldi emlősként rövid távon pár másodperc alatt elérheti akár a 110 km/óra sebességet is. A gepárd mancsain csak félig visszahúzható karmok vannak. A vissza nem húzható karmok nagyobb kapaszkodási lehetőséget biztosítanak nagy sebességnél, és segítenek a gyorsulásnál és a manőverezésben. Különlegesen rugalmas gerincoszlopa és jól fejlett izomzata 90–100 km/h körüli vágtázást tesz lehetővé számára. Poroszkálásból 2,75 másodperc alatt képes 86,9 km/h sebességre gyorsulni! Az egyik hitelt érdemlő sebességrekordot 1955-ben Bourliere jegyezte föl: 640 m-t 20 másodperc alatt tett meg az állat, azaz átlagsebessége 115,2 km/h volt. Ezt a nagy sebességet azonban csak nagyon rövid ideig képes fenntartani.
A leggyorsabb emlős hosszútávon – Villásszarvú antilop
A hosszú távon leggyorsabb szárazföldi állat a villásszarvú antilop (Antilocapra americana). 1941-ben egy amerikai vadvédelmi felügyelő autójával 56 km/h-s sebességgel haladt négy antilopbika mellett több mint 6 km-en át, és az állatok különösebb fáradtság nélkül tartották ezt a tempót, úgy tűnt, ez az „utazósebességük”. Szükség esetén ennél gyorsabban is képesek futni, rekordsebességük megközelíti a gepárdét. A 70 km/h sebességet is nagyon sokáig bírja.
A leglassúbb emlős – Háromujjú lajhár
A közép- és dél-amerikai esőerdőkben élő állat a talajon 1,83–2,44 m/perc sebességgel mászik, bár kölyke hívására az anya egy perc alatt „szédítő” 4,3 m/perc-es sebességre gyorsulhat. Hála algával benőtt szőrzetük védőszínezetének és annak, hogy szinte egész életét a fák koronájában tölti, szinte nincs természetes ellensége.
