Létezett kannibalizmus az Észak-Európát lakó neandervölgyiek között is a csontok vizsgálatát végző tudósok szerint. Az emberevésre bizonyos vágás- és ütésnyomok utalnak, melyeket a belgiumi Goyet-barlangban talált csontokon fedeztek fel. A legrégebbi csontmaradványok 45 500 évesek – tette közzé a Tübingeni Egyetem Hervé Bocherens vezette kutatócsoportja a Scientific Reports című tudományos lapban.
A maradványok igen intenzív tevékenység, nyúzás, darabolás, a csontvelő eltávolításának nyomait viselik magunkon. Nem tisztázták, vajon szimbolikusan vagy táplálkozás céljából végezték-e ezeket a tevékenységeket. Hasonló, kannibalizmusra utaló nyomokat már a neandervölgyi ember egyes spanyolországi és franciaországi csontleletein is kimutattak.
A mai ember kihalt “unokatestvére” feltehetően munkaeszközként is használta embertársai csontjait – írta a közlemény. Erre utal többek között az a négy csont, amelyet kőszerszámok élének javítására vettek igénybe. Az ilyen munkákra egyébként gyakran használtak állati csontokat.
Forrás: Natural History Museum
