Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a Föld védelmében és megalakult a Föld napja hálózat. Mindez szigorú törvények születését eredményezte: új környezetvédő szervezetek alakultak a levegő és a vizek védelmére, és népszerűbbé vált az ökológiailag érzékenyebb életvitel.
1990-ben világmozgalommá vált
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Magyarország az elsők között csatlakozott
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek. A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
“Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. Ez a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a Föld napján.
A párizsi klímaszerződés
Nincs idő tovább halogatni a cselekvést. 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz) az IPCC legújabb jelentése szerint, ha el akarjuk kerülni az 5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést. Érdekesség, hogy idén éppen 2016. április 22-én írják alá New Yorkban a párizsi klímaszerződést, ami kedvező változást hozhat. A 196 országot érintő klímaszerződés az utolsó esély arra, hogy a világ vezetői a civil társadalom és a vállalatok bevonásával megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás problémájára.
Közös öröm, közös büszkeség: Christiana Figueres és Ban Ki Mun az ENSZ részéről ünnepel a házigazdák, vagyis Laurent Fabius és Francois Hollande oldalán Párizsban.
Egyetlen nap kevés…
Hiába cselekszik ma már több mint egymilliárd ember 192 országban egy napon, a Föld napján a környezetért, élhető jövőnkért. Egyetlen nap kevés. 2016. április 22-től legyen minden héten Föld napja. Rajtad a sor, a változás Te magad légy!
