Egy orosz és francia szakemberekből álló kutatócsoport szerint örvények okozhatják a dél-szibériai Bajkál-tó befagyott felszínén időre-időre kialakuló rejtélyes köröket. A Limnology and Oceanography című folyóiratban publikált tanulmányból kiderül, hogy a kutatók nagyjából húsz évvel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy a tavaszi és nyári hónapok folyamán szinte tökéletes kör alakban vékonyodik el – és gyakran teljesen szét is töredezik – a jégpáncél a világ legmélyebb tavának különböző pontjain.
Hatalmas méretük miatt ezeket a köröket csak repülőgépről és műholdfelvételekről lehet észlelni. A szakemberek eleinte arra gyanakodtak, hogy metánfeláramlások okozhatják a jelenséget, ám a vizsgálatok nem mutattak metánlelőhelyeket a tó alatt – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A Szibériában uralkodó hideg miatt a Bajkál-tó felszíne teljesen befagy a téli hónapokban. A tó különböző részein eddig észlelt körök átmérője átlagosan 5-7 kilométer volt, és néhány napig vagy hónapig voltak megfigyelhetők. További kutatásokból aztán kiderült, hogy a jégkörök nem csupán a Bajkálra jellemzőek, hanem a mongóliai Hövszgöl-tavon és a nyugat-szibériai Tyeleckoje-tavon is megfigyelték már őket. Ez azt sugallja, hogy a jelenség azokra a rendkívül mély tavakra jellemző, amelyek felszíne teljesen befagy a téli hónapokban. A jelenségre azonban még mindig nem volt magyarázat.
A mostani tanulmány készítői több alkalommal is ellátogattak a Bajkál-tóhoz 2016 és 2017 telén. Minden alkalommal lyukakat fúrtak a tó jegébe, majd szenzorokat engedtek le a vízbe, ahol a körök képződtek. Emellett tanulmányozták a tó vízének hőmérsékletbeli eltéréseit felfedő infravörös műholdfelvételeket. Éppen négy évvel ezelőtt aztán, 2016 februárjában egy örvényt észleltek a vízben egy jégkör alatt, és az örvénylő víz néhány fokkal melegebb volt a környező vizeknél. A kutatók azt feltételezik, hogy a jégkörök a víz mozgása és az örvényképződés következtében kialakuló hőmérsékleti különbségek miatt alakulnak ki.
