A CNN 11 pontba szedte össze, hogy mit kell tudni Magyarországról, és az ott lakókról: a gulyás, Nobel-díjasok és a paprika természetesen nem maradt ki, de a közhelyes specialitásokon túl frappánsan ismertetik a hungarikumokat. Indiana államához hasonlítja, legalábbis méretben Magyarországot a CNN. Az utazási rovatban “11 dolog, amit tudni kell, mielőtt Magyarországra utazik” címmel jelent meg egy cikk, amelynek bevezetőjéből az is kiderült, hogy a 10 milliós lakosságból 1,7 millió a fővárosban él.
11 dolog, amit az amerikai cikkíró szerint Magyarországról tudni kell, mielőtt valaki idelátogat:
1. Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton, a magyar tenger. Közel 80 kilométer hosszú, 600 négyzetkilométer nagyságú. Kedvelt kiránduló- és nyaralóhely, remek szórakozóhelyekkel, különösen a déli parton. Ebből a szempontból Siófokot emeli ki. A Balaton Sound nyári zenés fesztivál Zamárdin kiemelkedik a programok közül. Aki csendesebb helyekre vágyik, azok számára az északi partot ajánlja.
2. Fürdőruhát vinni kötelező! Az ország gazdag meleg vizekben. Több mint ezer természetes forrással és a világ legnagyobb termálvizű tavával, a hévízivel. Csak a fővárosban 118 forrás található. A Széchenyi termálfürdő Európa legnagyobb termálfürdő komplexuma. Szintén megemlítendő a szecessziós Gellért-fürdő.
3. A magyarok okosak. Magyarország az egyik olyan ország, ahol az egyik legnagyobb a lakosság számát figyelembevéve a Nobel-díjasok aránya. A legkorábbit 1905-ben fizikából, a legutóbb 2005-ben kémiából érték el. Számos találmányt magyarok találtak fel, így a golyóstollat (Bíró László), a számítástechnika atyja Neumann János és a Rubik-kockát Rubik Ernő.
4. Liszt Ferenc. A mai Ausztria területén született, Németországban halt meg. A Ferihegyi Repülőteret születésének 200. évfordulóján róla nevezték át. Budapesten (is) teret neveztek el róla. Születésekor szülőfaluja, Doborján Magyarországhoz tartozott, magát magyarnak tartotta.
5. Kiskapukat keresni életforma. A szocializmus negyven éve alatt az emberek megtanultak alternatív megoldásokat találni ahhoz, hogy boldogulni tudjanak. Ezeket nevezik kiskapunak. Példának szokták felhozni, hogy csak a magyarokra jellemző, hogy utánad lép be a forgóajtón, és előtted jön ki. A magyaroknak mindenről véleményük van. Ahogy mondják, ha három magyar van egy szobában, hamarosan négy politikai pártot alapítanak.
6. A gulyás nem az, aminek a nem magyarok hiszik. A nemzeti étel, a gulyás a magyarok számára leves, míg a nyugati világ éttermeiben gulyás néven pörköltet szolgálnak fel. Minden magyar büszke arra, hogy ő tudja a gulyásleves igazi receptjét. Minden szeptemberben gulyásfesztivált tartanak Szolnokon. A leghíresebb fővárosi hagyományos, magyar étteremként a Gundelt jelöli meg.
7. A magyarok paprikafüggők. A magyar konyha egyik legfontosabb alapanyaga az otthoni konyhától az ország első Michelin-csillagos étterméig, a Costasig, a paprika. Paprikaport tesznek szinte minden ételbe – különösen a gulyásba -, hogy csípősebbé tegyék. A paprika annyira fontos, hogy októberben be kellett jelenteni, hogy a gyenge termés ellenére a paprika őrleménybe 100%-ig magyar paprika fog kerülni.
8. Sörrel nem koccintanak. A szokás magyarok számára jól ismert eredete 1849-re nyúlik vissza, amikor az osztrákok kivégezték a 13 aradi vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt, az osztrákok sikerük örömére sörrel koccintottak. A magyarok megfogadták, hogy 150 évig nem fognak sörrel koccintani. Bár a tilalom 1999-ben véget ért, mégis sok magyar, különösen az idősebbek továbbra is tartják a hagyományt. Borral és tömény itallal lehet koccintani.
9. A tokaji bor a borok királya. Ezt először XIV. Lajos, francia király állapította meg, és sok magyar máig idézi. A tokaji bor édességét a puttonyok jelzik. A legritkább, a legdrágább közülük az esszencia.
10. A magyarok sport őrültek. Szeretik a sportot, nagyon büszkék sportteljesítményeikre. Nemcsak a Nobel-díjak, hanem az olimpiai érmek számát tekintve is a legsikeresebb országok között tudhatja magát. 482 érmet gyűjtöttek be a nyári és téli olimpiai játékokon összesen. Kiválóan teljesítenek úszásban, kajak-kenuban, vívásban, tornában, és vízilabdában, valamint sakkban.
11. A lovas hagyományok ma is élnek. Bár a honfoglalás több mint 1100 éve volt, amikor az ősmagyarok belovagoltak a Kárpát-medencébe, s elfoglalták a területet, a lovak iránti szeretet ma sem változott. A magyar könnyűlovasság teljesítménye nyomán számos nyelvbe, így az angolba is a huszár szó bekerült. A nemzetközi fogathajtó versenyek koronázatlan királyai a Lázár-testvérek. Ma is számos helyen lehet az országban lovagló leckéket venni, vagy egyszerűen lovagolni.
