Csaknem felrobbant egy hidrogénbomba több mint fél évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államok sűrűn lakott keleti térségében. A nukleáris katasztrófát a szerkezet négy biztonsági berendezése közül csak az utolsó akadályozta meg.
Az információ egy eddig titkos dokumentumból derült ki, amit egy oknyomozó újságíró szerzett meg az információszabadságról rendelkező törvény alapján. A cikk szerint 1961. január 23-án, három nappal John F. Kennedy elnök beiktatása után, egy B-52-es hadászati bombázó két, egyenként 4 megatonna hatóerejű hidrogénbombával a fedélzetén Észak-Karolina állam felett repült, amikor dugóhúzóba került és a levegőben szétesett.
A két hidrogénbomba elszabadult és az egyik pontosan úgy kezdett működni, mintha háborús helyzetben vetették volna be: az esés sebességét csökkentő ejtőernyője kinyílt, gyújtószerkezetei bekapcsoltak és csak egyetlen alacsony feszültségű biztonsági kapcsoló vette elejét a robbanásnak. Ha a bomba felrobban, a detonáció ereje a Hirosimában bevetett atombomba 260-szorosa lett volna és a pusztító radioaktív szennyeződés Washingtonig, Baltimore-ig, Philadelphiáig, sőt akár New Yorkig is eljutott volna, milliók életét veszélybe sodorva.
A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a bomba négy biztonsági mechanizmusa közül, amelyek a véletlen robbanást akadályozták volna meg, három nem működött megfelelően és csak az utolsó, meglehetősen egyszerű és szintén nem túl megbízható biztonsági kapcsoló mentette meg Amerikát a nukleáris katasztrófától. Az incidenst feltáró újságíró, Eric Schlosser a nukleáris fegyverkezési versenyről készülő könyvéhez végez kutatásokat, és így jutott az esetet feltáró dokumentumokhoz. Schlosser a kutatás során feltárta, hogy csak 1950 és 1968 között hétszáz jelentősebb incidens történt amerikai nukleáris fegyverekkel, és ezek az incidensek 1250 atomtöltetet érintettek.
