A 4478 méter magas Matterhorn az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsa, ha a Mont Blanc-t és a Monte Rosa masszívumokat egy csoportnak tekintjük. A Matterhorn a Wallisi-Alpokban fekszik Zermatt és Breuil (Cervinia) között, Zermattól délnyugatra. Keleti, északi és nyugati fala Svájchoz, a déli Olaszországhoz tartozik. A legtöbbet fényképezett turistalátványosságok egyike Európában.
A Matterhorn két órási kőzetlemezből áll, amelyek egy majdnem függőleges vetősík mentén válnak el egymástól. Északi része sekélytengeri képződésű dolomit, déli fele viszont mélytengeri zöldpala és a csúcsot egy gneisztömb alkotja. A két kőzettömb közti törésvonal nem más, mint az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa, a déli rétegek Afrikához, az északiak Európához tartoznak geológiailag. A hegy szemléletesen mutatja azt az erőt, ami a két kőzetlemez összeütközését kísérte. A hegyet – az Alpok egészével együtt – a 280 millió éve kezdődő alpi orogén fázis kompressziós szakasza kezdte felemelni mintegy 100 millió éve, a kréta időszakban.