A gleccserek az ember okozta klímaváltozás egyik fő fokmérői. Globálisan végbemenő zsugorodásuk a 19. század közepén végén kezdődött el. A gleccserek visszahúzódásában mind természeti okok – például a naptevékenység változása, vulkánkitörések –, mind emberi tényezők szerepet játszanak. Az elmúlt 160 évben a gleccserek tömegvesztésének legalább 35 százaléka az emberi tevékenység környezetkárosító hatásának számlája írható. A 19. században és a 20. század első felében alig észrevehető az emberi tevékenység hozzájárulása a gleccserek olvadásához, azóta azonban fokozatosan növekedik e tényező.
Christian Åslund svéd fotóriporter már régóta a Greenpeace önkéntese, s elkötelezetten támogatja a sarkvidékek védelmét. A fotós nemrég sokatmondó sorozatot állított össze, hogy bemutassa mekkora hatást gyakorolt a sarkvidékre a globális felmelegedés az elmúlt évtizedekben.
Åslund 2002-ben kereste fel a Spitzbergákat, hogy megörökítse a Jeges-tengeren található szigetcsoport lenyűgöző gleccsereit. A Spitzbergák szigetei körülbelül félúton fekszenek Norvégia és az Északi-sarkpont között, területük 60%-a gleccserekkel és hómezőkkel borított. A fotóriporter a Norvég Sarkkutató Intézet közreműködésével felkutatott néhány, 100 évvel ezelőtt készített képet a Spitzbergák gleccsereiről, s ezeket összehasonlította az általa készített fotókkal. Az egymás mellé tett felvételekből egyértelműen látszik az a drámai átalakulás, amit a klímaváltozás okozott.
A fotósorozatot felhasználták a National Geographic kampányának népszerűsítéséhez (#MyClimateAction), mellyel az éghajlatváltozásra szeretnék felhívni a figyelmet, valamint tiltakoznak az olajtársaságok sarkvidéki tevékenysége ellen.
Forrás: Christian Åslund, nationalgeographic.com
