Tanulságos kisfilmet tett közzé a UNICEF a State of the World’s Children kampány részeként, mellyel a gyermekszegénységre és a mélyszegénységben élő gyermekeket sújtó előítéletekre szeretnék felhívni a figyelmet. A szervezet ezért egy érdekes szociálpszichológiai kísérletet végzett el egy hat éves gyermekszínész, Anano segítségével. A kislánynak azt kellett eljátszania, hogy elveszett, és előbb egy csinos, új ruhácskában, majd szegényesebb kinézettel, maszatos arccal ácsorgott egyedül ugyanazon a téren egy forgalmas nagyvárosban. Kíváncsiak voltak rá, hogy hányan állnak meg akkor amikor csinosan felöltözve várja a segítséget, és amikor szegény gyerekként tűnik fel. A kislányra természetesen a szervezet munkatársai a közelben figyeltek és rejtett kamerával filmezték, hogy mi történik. Az eredményre számítani lehetett, de sok ember reakciója mégis egészen megdöbbentő.
A jól öltözött kislánynál nagyon sokan megálltak, és megkérdezték tőle, hogy hol van az anyukája, merre lakik és miért van egyedül. Rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak vele az emberek. Ugyanez történt amikor besétált egy étterembe, ott többen még meg is ölelték az “elveszett kislányt”. Amikor azonban szegény, maszatos kislányként álldogált a téren senki sem állt meg, hogy segítsen neki, az étteremben pedig egyszerűen elzavarták, de előfordult az is, hogy elég durván arrébb tessékelték, de olyan is volt aki inkább nem törődött vele.
A forgatás ezen része végül rövidebb lett mint amilyennek tervezték, ugyanis a kislányt nagyon felzaklatta, hogy milyen durván bántak vele. „Csak azért tették, mert koszos volt ruhám és az arcom. Nagyon szomorú lettem” – mondta a könnyeivel küszködő Anano. A filmmel azt szeretnék bemutatni, hogy mit érezhetnek nap mint nap a szegénységeben élő gyermekek milliói.
VIDEÓ:
